Az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van. "Nem tragikus a helyzet, de nagyon nehéz" – mondta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) kerekasztal-beszélgetésén Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője az MTI összefoglalója szerint. A kockázati megítélés és a likviditási helyzet jelentős nemzetközi javulása ellenére továbbra is volatilis a világpiaci környezet. Az olyan kis, nyitott országok, mint Magyarország, amelyeknek évről évre jelentős finanszírozási szükségletük van, ki vannak téve a befektetői hangulatban bekövetkező hirtelen változásoknak – tette hozzá az irodavezető.
Nem az a kérdés, hogy mennyi a hiány
Az IMF-nek egyáltalán nincs problémája a költségvetési konszolidáció méretével, és teljesen támogatja a kormány elkötelezettségét a 3 százalék alatti hiány megtartása mellett. "Ez nagyon jó és nagyon fontos". Nem az a kérdés ugyanakkor, hogy mennyi a hiány, hanem az, hogy miként érik azt el, hiszen jelenleg nagyon kevés mozgástér van a költségvetésben – emelte ki Iryna Ivaschenko, aki utalva az első Széll Kálmán-terv pozitív példájára úgy fogalmazott: a kiadásokon és adóstruktúrán kell dolgozni, hogy a kormánynak ne kelljen új intézkedéseket kitalálnia, amikor világossá válik, hogy nem teljesül a hiánycél. "Nemcsak a nemzetgazdasági miniszternek és a minisztériumi szakértőknek okoz fejfájást, ha folyamatosan ki kell igazítani, hanem a gazdaság többi szereplőjének is" - tette hozzá.
Fotó: MTI
Iryna Ivaschenko emlékeztetett: 2012-ben jó néhány ilyen intézkedéscsomag volt, amelyek megnehezítették a hosszú távú tervezést. Ami kell a jelenleg rendkívül alacsony, 1-1,5 százalékos potenciális növekedési ütem emeléséhez, az a hosszú távú tervezés. Az IMF magyarországi képviselője szerint ha megszűnik ez a bizonytalanság, akkor az költséghatékony módon járul hozzá a növekedéshez és a bizalom helyreállításához.
A hitelezés beindulására még várni kell
A hitelezés beindítása szempontjából Magyarország egy-másfél évre van attól a "varázslatos pillanattól", ahol már a mélypontról elindulhat a hitelállomány bővülése - emelte ki a kerekasztal-beszélgetésen Raffaella Tenconi, a Bank of America Merril Lynch elemzője.
A kormány - sokat vitatott - intézkedése kétségkívül hozzájárult a devizahitel-állomány csökkentéséhez és a bankok hitel-betét aránya a korábbi 140 százalékról immár 100 százalékra csökkent. A szakember emlékeztetett arra: ázsiai példák mutatják, hogy addig nem indul be a hitelezés, amíg ez az arány el nem éri a 70-80 százalékot.
Kell a B-terv az üzleti bizalom javítására
A kormány reformelkötelezettségének legjobb horgonya egy IMF-megállapodás lenne Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének elemzője, annak ellenére, hogy Magyarországnak sohasem volt szüksége az IMF pénzére.
A közgazdász Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy "mindannyian tévedtünk és a világgazdaságban mégis lesz növekedés". Amint az emberek elkezdik kiárazni az olcsó jegybanki likviditást, akkor problémákkal szembesülhetnek az olyan országok, amelyeknek jelentős a finanszírozási szükségletük, strukturális kihívásokkal kénytelenek szembe nézni és ráadásul még választások is közelednek.
Csak ki kellene menni Londonba...
A magyar gazdaság szempontjából minden "a bizalomról, nyitottságról, transzparenciáról és a potenciális növekedési ütemről szól" Peter Attard Montalto szerint. A Nomura elemzője kiemelte: a bizonytalanság beszüntetéséhez "a miniszternek csak ki kellene mennie Londonba köszönni a befektetőknek", ami nem történt meg 2010 óta.
A kormány erre az évre vonatkozó 0,9 százalékos növekedési célja ugyanakkor a szakember álláspontja alapján teljesen irreális. Azt kell mondani, hogy 0 százalék lesz a növekedés és egy nagy lépéssel kiigazítani a költségvetést - mondta, hozzátéve, hogy így akár az év végén pozitív meglepetésnek lehetne örülni.
Növekedési trendfordulóra van szükség
Aktív kockázatkezeléssel tartható a kormány 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycélja - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a HBLF-en tartott előadásában. költségvetésnek egyaránt vannak technikai és a makrogazdasági negatív kockázatai, jóllehet nem valószínű, hogy ezek mindegyike egyszerre teljesül.
A technikai kockázatok között említette az E-útdíj bevezetésének esetleges késlekedését, a pénztárgépek adóhatósági bekötését, illetve az állami tranzakciós illetékből származó bevételeket, míg a makrogazdasági kockázatok között az eltérő kamat- és növekedési pályából adódóan elmaradó adóbevételeket.
A közgazdász szerint a technikai kockázatok mintegy 385 milliárd forintnyi költségvetési bevételt érintenek, míg a makrogazdasági kockázatok 351 milliárd forintnyit. Ezzel szemben áll a költségvetés 400 milliárd forintos szabad tartaléka, illetve a 100 milliárd forintos általános tartalék, illetve 30 milliárd forint többlet, amely a munkahelyvédelmi akcióterv új adóinak alacsonyabb igénybevételéből származik - tette hozzá.
Kovács Árpád szerint nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaságban növekedési trendfordulóra van szükség. Úgy fogalmazott: "reméljük, hogy 2013 második felében lesz változás".
Fotó: MTI
Vannak már pozitív jelek
A stabilitási lépések és a reformok, valamint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés lehetővé teszi, hogy Magyarország visszatérjen az 1990-es évek sikeres "sztorijához", a kicsi, nyitott, exportorientált gazdasághoz - - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
Ennek jelei már most is látszanak, hiszen Magyarország a 9. helyre került az Ernst and Young legújabb globalizációsindex-rangsorában - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a GDP-arányos export 93 százalék, miközben az exporton belül a magas hozzáadott érték aránya megközelíti a 20 százalékot.
A stabilitási lépések megvalósításakor a kormány a válság terheinek és kockázatainak megosztásra törekedett - mondta az államtitkár. A reformok közül kiemelte a közszféra reformját, amely a méretgazdaságosságot célozta meg a megyei és járási rendszer átalakításával, a munkaerő-piaci reformot, amely a rugalmas munkaerő-piaci szabályozást mozdítja elő, az intézményi reformokat, közte az új összetételű Költségvetési Tanácsot.
Kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás, bizalom
Ma Magyarország legnagyobb gondja a gazdasági növekedés hiánya, a növekedéshez pedig kiszámíthatóság, hitelesség, stabilitás és bizalom kell - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az összejövetelen.
A költségvetésnek ugyanis rengeteg stabil és inflációt követő folyamatos kiadása van, s ha a növekedésből származó bevételek nem emelkednek, akkor a pénzügyi stabilitás is veszélybe kerülhet, illetve újabb kiigazításokra lehet szükség - magyarázta az MNB korábbi elnöke. Gazdasági növekedés elképzelhetetlen a pénzügyi közvetői rendszer szerepének újraértékelése nélkül - figyelmeztetett előadásában. "A bankok, a biztosítók és a tőzsde a magángazdaság lelke, ha ezeket visszaszorítjuk, a gazdasági növekedés fullad le" - tette hozzá.
Járai Zsigmond szerint egy az IMF-fel kötött megállapodás nemcsak évente csaknem 100 milliárd forint kamatmegtakarítást jelentene az országnak, hanem stabilizációs szerepe is lenne, illetve biztosítást jelentene a bankszektor és a vállalati szektor számára.
