Ehhez jön hozzá az EU pénzek elveszítése. E tényezők következménye pedig további kölcsönök felvétele. A nominális államadósság az uniós pénzek mellett is a 2010. végi 20 ezer milliárd Ft-ról 2022 végére 45,6 ezer milliárd Ft-ra nőtt. Elképesztő emelkedés.

A múlt héten az Államadósság-kezelő Központ váratlanul, a tervezett költségvetéstől teljesen függetlenül kibocsátott több mint 1,75 milliárd euró (680 milliárd forint) értékű, 10 éves államkötvényt. A csomagot a nemzetközi tőke az utolsó fillérig lejegyezte. Nem véletlenül, szenzációs kamatot (5,37 százalék) ígértünk, amit majd a magyar embereknek kell megfizetni adók formájában. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő utánanézett, hogy a konkurens országoknak vajon mennyibe kerül egy hasonló pénzügyi injekció.

A német állam például feleáron jut hozzá 10 éves euró alapú finanszírozáshoz. A legdrámaibb mégis talán az, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ezt a szomorú történetet, hatalmas kötvénykibocsátási sikerként adta elő.

Háromszoros kereslet mellett összesen 1,75 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 éves futamidejű államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A mostani tranzakció sikere azt jelzi, hogy a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban.

A valóság ezzel szemben, hogy a mostani tranzakció sikere nem a befektetők bizalmát jelzi, hanem a nagy haszon reményét.

A reálbérek az OECD 38 tagállama közül Magyarországon zuhantak a legnagyobbat az elmúlt egy évben, több mint 15 százalékot. Ennek a szervezetnek tagja három (India, Kína, Oroszország) kivétellel a világ összes jelentős gazdasága. Ez az első hely tehát a GDP után a második nagy szégyenfolt.