Jövőre szinte minden adó emelkedik

Magyarország a közvetett adók és a társasági adó terén is követi a nemzetközi trendeket: az előzők növekednek, az utóbbi kulcsa csökken, de miután jövőre szinte minden adó emelkedik, így a magyar átlagos adóterhelés nőni fog - mondta László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere, aki szerint a bérköltségek, az országkockázat, a jogszabályi környezet és a kiszámíthatóság mint versenyképességi tényező felértékelődött az elmúlt időszakban.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

 


László Csaba
a VOSZ december eleji fórumán
Fotó: MTI

Miközben az egyre több terméket és szolgáltatást érintő közvetett adók kulcsa világszerte emelkedik, a társaságiadó-kulcsok már egy évtizede folyamatosan csökkennek. Magyarország mindkét adónemnél követi a nemzetközi trendeket, jövőre azonban szinte minden adó emelkedik, így a magyar átlagos adóterhelés nőni fog. (A jövő évi adókról szóló elemzésünket itt olvashatja.) László Csaba, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere szerdán sajtótájékoztatón a cég az éves „Corporate and Indirect Tax Survey" című - a társasági és indirekt adókkal foglalkozó - kiadványát ismertetve elmondta: a globális társaságiadó-kulcs átlaga tíz év alatt 29 százalékról 22,96 százalékra esett, miközben a közvetett adók kulcsa viszonylag stabilan, 15,41 százalék körül mozog már három éve.

Európai áfa-csúcs

Magyarországon ugyan a társasági adó kisebb, mint a nemzetközi átlag, az áfa kulcsa viszont 2012-ben európai csúcsra, 27 százalékra nő majd, mondta László Csaba. Kiemelte: jövőre Magyarországon a regisztrációs adón kívül minden adó emelkedik, így a magyar átlagos adóterhelés nőni fog.

A KPMG globális tanulmánya szerint a társasaságiadó-kulcsok az európai régió kivételével - ahol szerény mértékben 19,98 százalékról 20,12 százalékra emelkedtek - a világon mindenhol mérséklődtek 2010 óta, de a meredek csökkenés időszaka lassan véget ér. László Csaba - aki 2002 és 2004 között volt pénzügyminiszter - úgy vélte: „Magyarországon a társaságiadó-kulcs évek óta a nemzetközi átlag alatt van, először azt szolgálta, hogy a külföldi befektetőket az országba vonzzák, de a szomszédos országokkal való adóverseny is megkövetelte a mérséklést". A szakember szerint az adórendszernek ma már kisebb szerepe van egy ország versenyképességének megítélésében, a válság miatt a legtöbb országban a túlélés a cél, ezért a bérköltségek, az országkockázat, a jogszabályi környezet és a kiszámíthatóság felértékelődött az elmúlt időszakban.

Nőne a fővárosi iparűzési adó is
Mintegy 40-45 milliárd forintot várna a főváros az iparűzési adó emelésétől Tarlós István főpolgármester szerint. Mint ismeretes, Láng Zsolt II. kerületi és Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármesterek, valamint Bagdy Gábor KDNP-s és György István fideszes főpolgármester-helyettesek olyan javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amely a jelenlegi 2 százalékról 2,5 százalékra emelné az iparűzési adó mértékét. A többletet a Fővárosi Közgyűlés használhatná fel a BKV finanszírozására. Tarlós István hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette: meg kell találni a módját, hogy a BKV finanszírozását legalább középtávon megoldják. Arról is beszámolt: megegyezett Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy csak ilyen forrást lehetséges találni, ennek alapján nyújtották be a képviselők a javaslatot. Kitért arra is, hogy az adómérték februártól lenne hatályos - így a négy kormánypárti képviselő átmeneti szabályként kivételesen arra is lehetőséget adna, hogy az adóteher év közben emelkedjék -, de „még az sem biztos, hogy ennek hosszú távúnak kell lennie", ugyanakkor néhány évre biztosan szükség van. Szólt arról is, hogy az adó igazolná a bankoknál, hogy a főváros rendelkezik forrásokkal, ez lehetővé tenné a BKV hiteleinek továbbgörgetését. Hozzátette: úgy néz ki, hogy a főváros állami garanciát is kaphat hiteleinek kezelésére. Az iparűzési adó emelésének tervét a vállalkozások megsarcolásának nevezte Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke.

László Csaba kérdésre kifejtette: mintegy 40 milliárd forintra számít a főváros az iparűzési adó mértékének emelésétől, s ha Budapesten a 2,5 százalékos iparűzési adó mellett döntenek, „az nagyon kemény lesz egyes vállalkozások tevékenységére".

A különadók sehol nem generálnak ekkora bevételt

„Az adókat tekintve a magyar út speciális, ilyen jelentős bevételt arányaiban sehol nem generálnak a különadók, mint itthon. Az elmúlt években a világban bárhol bármilyen ötlet felvetődött az adók emelésére, azt mi bevezettük" - jelentette ki László Csaba, aki kitért arra: a kormány már tavaly nyáron azt tervezte, hogy 2015-től egységesen 10 százalék lesz a társasági adó, ez azonban az utóbbi időben feledésbe merült. Az egykori pénzügyminiszter szerint nehéz lesz 10 százalékra levinni a társasági adót, bár az elfogadott sarkalatos adótörvényekben szerepel, hogy 2015-től egységes lesz a társasági adó, de annak kulcsát egyelőre nem lehet tudni.

A banki különadó olyan jelentős tételt jelent a költségvetési bevételekben, hogy annak későbbi kivezetésekor kezelni kell a helyzetet, valamilyen új bevételi forrást kell keresni, de a különadókat a jövőben fokozatosan, de nem egyenlő mértékben meg kell szüntetni - mondta egy másik kérdésre válaszolva László Csaba.

Véleményvezér

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo