A francia elnök és a német kancellár között múlt héten született hannoveri egyezségnek megfelelően több ponton módosították Sarkozy eredeti javaslatát az EU déli szomszédait laza formációban integrálni kívánó Mediterrán Unióval (MU) kapcsolatban - írja az EUvonal. A MU eredetileg csak a Mediterráneum térségéből tartalmazott volna országokat, ugyanakkor az együttműködéshez jelentős forrásokat rendelt volna - elsősorban az európai szomszédságpolitika büdzséjének rovására. Ez az álláspont elfogadhatatlan volt Németország számára, amelynek nyomására az aktuális javaslat alapján a Mediterrán Unió jóval kiterjedtebb lehet.

A szlovén elnök a jelenlegi javaslatot a Barcelonai Folyamat (1995) "feljavításának" nevezte, amelynek célja a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztése az Európai Unió és a Földközi-tenger országai között. A jelenlegi tervek szerint a MU-ban 37 állam vehet majd részt, az EU huszonhetek mellett a Földközi-tenger 12 országa, Marokkótól - Izraelen és a Palesztin Hatóságig keresztül - Törökországig. Az együttműködést egy közös titkárság irányítaná, és az elnökségét egyszerre egy déli (tagállam) és egy északi (partner) töltené be.

Az új javaslatot a tagállamok többsége üdvözölte, mert az új lendületet adhatna az egyébként kissé lelassult euro-mediterrán partnerségnek. Ugyanakkor többen kritikát is megfogalmaztak a tervvel kapcsolatban, Lengyelország a tervezett unióból kimaradó országokkal - elsősorban Ukrajnával - való együttműködés fontosságát hangsúlyozta, míg a cseh miniszterelnök szerint a tervet még meg kell tölteni tartalommal, mert szerinte még nem világosak az együttműködés sarokpontjai. Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering pedig azt kifogásolta, hogy az új szervezettel kapcsolatban említésre sem került a már létező Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyűlés, illetve annak szerepe.