Sokéves mesterséges megosztás után Európát egyesítette újra az Európai Unió (EU) tíz évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz új tagállammal (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta) gyarapodott a szervezet - emlékeztetett a május elsejei bővítés évfordulója alkalmából szerdán Brüsszelben közzétett videoüzenetében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Bár lehetett volna jobb is Magyarország EU-tagságának elmúlt tíz éve, nem lehet állítani, hogy az ország ne járt volna jól a csatlakozással, a tények az ellenkezőjét igazolják - mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Magyarország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából az MTI-nek nyilatkozva Szűcs Tamás kiemelte: a gazdasági adatokat tekintve kétségtelen, hogy az ország gyarapodása kedvezőbben is alakulhatott volna, a 2004-es várakozások felülmúlták a valóságos növekedést. Az EU-átlaghoz képest csak 4 százalékpontnyit növekedett Magyarország GDP-je 2004 és 2012 között: míg kezdetben az uniós átlag 63 százaléka volt, végül csak 67 százalékig emelkedett a magyar GDP.
Szűcs Tamás elmondta: Magyarországot a nála kedvezőtlenebb helyzetből induló országok - például a balti államok, Lengyelország és Szlovákia - ebből a szempontból beérték vagy meg is előzték. Igaz, a jobb helyzetből indulók - Szlovénia, Csehország és Ciprus - még alacsonyabb GDP-növekedést értek el.
A képviselet-vezető úgy fogalmazott, történelmi léptékű volt a 2004-es bővítés, és nagy eredménye, hogy Magyarország egyenrangú félként ülhet a tárgyalóasztalnál, nagy súlyú ügyekbe szólhat bele, továbbá komoly lendületet adhat bizonyos uniós ügyeknek. A 2014-2020-as közös költségvetésről folytatott tárgyalásokon például jó eredményt ért el azzal, hogy összefogott több, hasonló helyzetben lévő tagállammal - emlékeztetett. Szűcs Tamás összegezve azt mondta, nem vitatható, hogy lehetett volna jobb is az elmúlt tíz év, "de azt állítani, hogy nem volt jó, nagyon meggondolatlan", és a tények sem ezt támasztják alá.
Véleménye szerint Magyarország uniós tagságával kapcsolatban a 2011-es soros EU-elnökség jelentette a fordulópontot. Az elnökség minden újonnan csatlakozott tagállamnak próbatételt jelent. Hangsúlyozta: Magyarország elnöksége szakmailag nagyon jól sikerült, ezt az Európai Bizottság is így látta. Komoly eredmények születtek abban a félévben - tette hozzá, utalva egyebek mellett Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárására, a Duna- és a romastratégiára, valamint a megerősített gazdasági kormányzás eszközrendszerének kialakítására.
A képviselet-vezető szerint már régen nem érvényes a régi és az új tagállamok közötti megkülönböztetés. Ez többi között abból is látszik, hogy a jelenlegi bizottságban is sok fontos posztot a 2004-ben csatlakozó tagállamok képviselői töltenek be, például a lengyel biztos felel a költségvetési ügyekért, a szlovák biztos pedig a testület egyik alelnöke - közölte.
"Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak"
Mint mondta, az euroszkeptikus hangok bizonyos időszakokban más tagállamokban is megerősödtek, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, valamint jó néhány "régi" tagállamban is tapasztaltak már hasonlót. Magyarországon soha nem került hatalomra euroszkeptikus párt, és mivel a parlamentben jelenleg is csak a képviselői helyek 11,5 százalékát foglalja el "egy olyan párt, amely az unióból való kilépést támogatja", nem reális ettől tartani - vélekedett. Hozzátette: a többi párt egyértelműen az EU-tagság híve.
Biztonság és fejlődés - ezt hozta az Unió
"Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen. Hozzájárult a bővítés annak idején a gazdaság fellendüléséhez is" - fogalmazott Barroso. Hangoztatta, hogy a tagsággal segítették biztosítani a demokrácia, a szabadság és a törvényes rend uralmát sok millió ember számára, akik korábban a Vasfüggöny mögött éltek.
"Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában" - tette hozzá a bizottsági elnök. Barroso szerint reálisan szemlélve tíz év elmúltával az EU erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lett mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. A növekvő belső kereskedelem révén új munkahelyeket, magasabb gazdasági növekedést teremtettek. Növekedett az unió súlya a világszíntéren is. "Ez a bővítés megmutatta, hogy egy egységesebb és nyitottabb unió a legjobb eszköze annak, hogy erősítsük nemzetközi helyzetünket, megvédjük közös érdekeinket, és ösztönözzük közös értékeink terjedését" - emelte ki az elnök.
Barroso és Stefan Füle bővítési biztos összefoglalta azt is, milyen konkrét előnyökkel jár a tíz évvel ezelőtti bővítés. Ezek között említették, hogy tavalyra az EU a világ összesített bruttó jövedelmének 23 százalékát adta, 13 ezer milliárd euróval. A közös energia-, közlekedési, bevándorlási, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági stratégia révén - amelyet a folytatódó bővítési folyamatnak köszönhetően az EU bizonyos mértékig határain kívül is érvényesíteni tud - javultak az emberek életkörülményei. A demokrácia és szabadságjogok kiterjesztésével - amely szintén érvényes a bővítési folyamatba bevont, de még nem csatlakozott országokra is - az unió biztonságosabb lett, csökkent a "határokon átnyúló" bűnözés. A régi és az új tagok közti kereskedelem háromszorosára, az új tagok egymás közti kereskedelme tíz év alatt ötszörösére emelkedett. 2008-ig Kelet- és Közép-Európa gazdasági növekedése átlagban elérte az évi 4 százalékot, és becslések szerint ebből 1,75 százalék az uniós csatlakozásnak köszönhető. Fél százalékpontot jelentett a bővítés az EU régebbi tagállamainak is. A bővítés óta duplájára emelkedett az unión kívülről érkező közvetlen befektetés is.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke történelmi eseménynek nevezte a tíz évvel ezelőtti bővítést, amely szerinte Európa végleges újraegyesítéséhez és megbékéléséhez vezetett a második világháború után. "A bővítés megkoronázta számos közép- és kelet-európai országnak a kommunista uralomból és a tervgazdaságból a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenetét, valamint kiterjesztette a stabilitás, a biztonság, a szabadság és a jólét övezetét a kontinensünkön" - olvasható a politikus sajtóközleményében. Schulz szerint az ukrajnai események rávilágítanak, hogy az emberek mennyire szeretnének osztozni ezekben az értékekben.
Kitért arra is, hogy csaknem tíz év után Magyarország tavaly kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt a bizottság örömmel fogadta, hiszen a testületnek nem az a célja, hogy minél tovább benn tartson az eljárásban egy országot, hanem éppen az, hogy onnan mielőbb kikerüljön - közölte. Mint mondta, ez akkor történhet meg, ha a tagállam eleget tesz az ehhez szükséges feltételeknek, amit a bizottság tanácsaival is igyekszik segíteni.
Szűcs Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság feladata a szerződések betartatása, és ez vezérelte akkor is, amikor a Magyarországgal kapcsolatos nyitott kérdésekről volt szó. Tavaly őszre egy kivételével a nagyobb fajsúlyú vitás kérdéseket sikerült megoldani, az adatvédelmi biztos ügyében pedig néhány hete hozott ítéletet az Európai Bíróság, és a bizottságnak adott igazat - idézte fel. Hozzáfűzte: a magyar kormány kötelezettséget vállalt az ítélet végrehajtására.
Mint mondta, vannak még folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások, de ezek már kevésbé lényeges kérdéseket érintenek, és az eljárások számát tekintve Magyarország a tagállamok között "a középmezőny alján található", vagyis nem nagy az ellene folytatott eljárások száma. Hozzátette: olyan ügye még nem volt Magyarországnak, amely miatt pénzbírsággal sújtották volna, mivel nem hajtotta végre az Európai Bíróság döntését, holott szinte minden más tagállamban volt már erre példa.
Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.
