Kiemelte, hogy az online elfogadóhelyek száma tizenötszörösére, 30 ezerre nőtt tavalyra 2012-höz viszonyítva, a készpénz-felvételek száma pedig ugyanebben az időszakban harmadával csökkent.
Az MNB megvásárolta a Giro Zrt.-t, szabályozói döntéseket hozott a napközbeni elszámolásról és az azonnali fizetésről, számos egyéb projektet koordinált - sorolta az elektronikus pénzügyek fejlesztése érdekében tett lépéseiket.
Bartha Lajos rámutatott arra, hogy miközben a kártyás forgalom évenként nagyjából 20 százalékkal növekedett az elmúlt tíz évben, az átutalások csak tavaly lódultak meg az azonnali fizetés bevezetésének köszönhetően; 2021-ben már a kártyás forgalomhoz hasonló ütemű növekedés volt megfigyelhető az utalásoknál is.
Tavaly visszatért a járvány előtti trend a kártyaforgalomban, a készpénzfelvételek értéke nőtt, ahogy az emberek fizikailag visszatértek a boltokba, az utazási korlátok feloldásával pedig jelentősen nőttek a külföldi tranzakciók - jelezte. A számlafizetések 70 százaléka elektronikusan történt 2021-ben - fűzte hozzá.
A fizetési- és értékpapír infrastruktúrákról szólva elmondta, hogy a rendszerek rendelkezésre állása kimagasló, hosszabb leállások nem voltak és a járvány miatti távoli üzemeltetést is zökkenőmentesen megoldották.
A visszaélések aránya mind a kártyás forgalom, mind az átutalások esetében az összes forgalomhoz képest rendkívül alacsony, 0,003 százalék - tájékoztatott. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét esetben a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkoznak, a vásárlók megtévesztése felé terelődik a hangsúly.
Az ügyfelek fokozottabb védelme érdekében az MNB egy ajánlást tervez kibocsátani a pénzintézetek számára, a Giróval közösen vizsgálják egy központi csalás-megelőzési rendszer bevezetését, továbbá edukációs kampányt indítanak - ismertette.
A jegybank célja az, hogy 2030-ig az elektronikus fizetések aránya a készpénzes fizetésekhez viszonyíta 50 százalék fölé növekedjen; ez a mutató 2010-ben 8 százalék körül volt és tavalyra 30 százalékra nőtt.
Az MNB szerint a jövőben az azonnali fizetés lesz a motorja a további fejlődésnek, továbbá az innovatív megoldások, például a mobiltárcák térhódítása várható - vetítette előre.
Bartha Lajos beszámolt arról is, hogy az azonnali fizetés rendszerének fejlesztése tovább folytatódik a kiegészítő szolgáltatások megjelenésével. Szabályozói változtatásokon dolgoznak, nagy valószínűséggel kötelező lesz Magyarországon minden mobilapplikációknak QR-kódot olvasni, továbbá fizetési kérelmet tudni kell fogadni valamikor jövő év folyamától - fűzte hozzá. (MTI)
