Két évvel ezelőtt - 2014-ről, 2015-ről beszélünk! -  saját elmondása szerint egy banki panelben beszélt Hetényi Márk, az MKB lakossági és digitális igazgatója, s amikor a résztvevőktől megkérdezték, mit gondolnak a fintechről, még mindenki legyintett: majd elsikkad, múló hóbort csupán. Mára viszont minden bank komoly riválisnak tekinti a pénzügyi appokat. Ennek két oka van.

Vesztes költségstruktúra

A statisztikák szerint 321 dollárba kerül egy banki ügyfél megszerzése, de kliensként csak 250 dollárnyi értéket teremt a pénzintézetnek. Ezen az ügyfélszerzési költségen csökkentenek drasztikusan a fintech megoldások. De a bankok eredményének növelése csak az egyik oldal. A fintech-biznisz jövőbeli sikerébe vetett hitet egy másik tényező is táplálja: a polgárok okostelefonfüggése, a digitális szokásai.

fotó: flickr/CafeCredit

"Egy 16 éves felhasználó nem fog bemenni a bankba. Sőt igyekszik elkerülni az emberi interakciót" - ez a mondat tulajdonképpen a FinTech show kulcsmondatának is tekinthető. A fiatalok - nem csak a 16, de a 18 vagy 22 évesek is a digitális tárcákat és a fintech-appokat fogja választani. A FinTech Show verdiktje egyértelmű volt: a régi bankok a régi beidegződésekkel nem tudnak életben maradni. Ha nem innoválnak, nem adaptálódnak az új igényekhez és digitális szokásokhoz, akkor végük.

A pénzpiaci szereplők egyre jobban félnek attól, hogy bevételkiesést szenvednek el az önálló FinTech-cégek miatt; ezekre a válaszadó pénzügyi szolgáltatók 88%-a valódi fenyegetésként tekint (2016-ban még 83% volt ez az arány). Átlagosan bevételeik akár 24%-a is kockán foroghat a PwC friss tanulmányában megkérdezettek véleménye szerint.

Mindkét félnél vannak előnyök, leginkább egymásra lesz szükségük a sikerhez.

A használati érték számít

De a fintech startupok érvényesülése sem lesz könnyű. A felhasználókat nem lehet azzal elámítani, ha pusztán azt bizonygatjuk, hogy milyen remek technológiát ajánlunk nekik, hangsúlyozta Devie Mohan nemzetközileg elismert fintech guru. Úgy lehet megnyerni őket az új megoldásoknak, ha sikerül bizonyítani már a marketingüzenetekben, hogy az app könnyebbé teszi az életünket. (Egy angliai app például a közmű szolgáltatóknál lévő egyenleget integrálta a bankszámlába.)

Ez nemcsak a lakossági ügyfelekre (a digitális szakzsargonban: felhasználókra), hanem a céges kliensekre is igaz. Ha egy fintech cég fel tudja mutatni, milyen költségcsökkentéseket ért el különféle vállalati ügyfeleinél, akkor terjedhet csak el széles körben.

fotó: flickr/Deutsche Bank

Differenciálódás

Érdemes nagyon jól definiált, jól körülhatárolható piaci réseket találni, legyen az akár a házvásárlást érintő finanszírozás megkönnyítése, az Y-generáció vagy a női célközönség kiszolgálása. Mohan hozzátette, a közelmúltban három startup bukott be, amik a nőket célozták meg, úgyhogy ez talán nem olyan jó ötlet.

Kormányzati stratégia

Arra is van példa, hogy egy kormány tudatosan nyomta a fintech felé a lakosságot. Indiában a két vezető pénznemet értékelték le 20%-kal, s az ország bankolós néptömegének két választása maradt: vagy emberek milliói állnak sorba a bankautomatáknál vagy átviszik a pénzeiket a digitális bankszolgáltatásokba. Az utóbbi történt, elkezdték használni a mobiltárcákat. Amerikában pedig a törvényhozás már vizsgálja a lehetőséget, hogy a bankokéval megegyező engedélyeket, felhatalmazásokat  és kompetenciákat adjanak a fintech-cégeknek.

Zéró díjak

A mai bankrendszer nagy kihívása, hogy a fintech statupok szinte ingyenesen képesek szolgáltatni. Hogyan fognak így életben maradni a bankok?

A fintech éppen a bankok profitcentereit, vagyis azokat a szolgáltatásaikat és termékeiket támadja meg, ahol a nyereségüket megtermelhetik. A hazai bankok is felismerték, hogy muszáj nyitniuk a fintech-szereplők felé, akár felvásárlással, akár akcelerátori segítséggel és mentorálással (lásd a keretes listát). A nemzetközi bankok, biztosítók és befektetéskezelők nagy többsége növelni kívánja a FinTech cégekkel fennálló együttműködéseit az elkövetkező 3-5 évben, és 20%-os átlagos befektetési megtérülésre számít az innovációs projekteknél - derül ki a PwC friss tanulmányából.

Szilágyi G. Péter, a CEU vendégprofesszora szerint a hagyományos bankoknál a fintech által leginkább veszélyeztetett ágazatok a fizetések, a hitelezés és a vagyonkezelés. Ezeknél áll fenn a legnagyobb veszély, hogy az ügyfelek tömegesen átvándorolnak a fintech-megoldásokhoz. Biztosabb pozíciói vannak náluk olyan szolgáltatásoknak, mint a biztosítások vagy a hitelképesség megállapítása.

fotó: flickr/Monito

Globális befektetési trendek

A minimális díjak miatt a fintech startupok között is óriási lesz a szelekció: kevesen maradnak majd életben, tudnak jövedelmezővé válni valamilyen módon. 2016-ig szinte mindenre lehetett kockázati tőkét szerezni, ma már csak azok a startupok részesülnek tőkeinjekcióban, melyek konkrétan és meggyőzően tudnak amellett érvelni, hogy képesek lesznek árbevételt generálni. Ehhez persze azt kell demonstrálni, hogy az appnak erős esélyei vannak arra, hogy tömeges méretekben elterjedjen.

Ugyanakkor 2016-ban 11%-kal nőtt a fintech cégekbe áramló kockázati tőke, ami így elérte a 17,4 milliárd dollárt, állította az Innovate Finance adatai alapján Málnay Barnabás, az EIT Digital üzletfejlesztője. A CB Insights 12,7 milliárdról számolt be. Ezt az összeget 836 ügylet tette ki. A kínai Alipay 3 milliárd dollárt tett félre fintech cégek felvásárlására. A kínai befektetők nagyban játszanak, óriási pénzekért történnek az akvizíciók, néhány milliárd dollárt sem sajnálnak egy-egy cégre.

2016-ban megtört a lendület, már nem volt olyan erős a fintech szektorba áramló kockázati tőke növekedése, de még mindig megfigyelhető volt a növekedés. A felvásárlások még mindig jól pörögtek, a korai fázisú befektetés torpant inkább meg. Szilágyi Péter hozzátette, a magvető tőke áramlása is lassult. Magyarországon például nem voltak 1 millió dollárt meghaladó ügyletek tavaly.

Új alszektorok

Olyan új szakterületek, alszektorok jelennek meg, amiknek neve ismeretlenül cseng még. Így például megtudtuk, hogy van már regtech is. Ez olyan technológiai megoldásokat takar, amik segítenek a cégeknek megfelelni a törvényi előírásoknak (angol szakzsargonban compliance).

A másik fontos piac a biztosítástech (insuretech) és Mohan szerint "százszor nagyobb" a volumene, mint a fintechnek. Talán nem véletlen, hogy a FinTech Shown a startupoknak meghirdetett versenyben is egy insuretech megoldás győzött a 14 résztvevőt felvonultató mezőnyben: a Kriph.io nevű alkalmazás egyszerűbbé teszi és megkönnyíti a biztosítások megkötését és közösségekre bízná a biztosítási díjak felhasználását. Az ítészek szerint akár az új Prezivé is kinőheti magát a cég.

A versenyben a fintech számos területét lefedő cégek szerepeltek, például költésfigyelő app (Koin), egy terrorizmus finanszírozása ellen küzdő alkalmazás (Hydra AML), de egy "bróker Tindernek" becézett applikáció is. 150 fintech megoldás létezik a hazai piacon, ezek között vannak olyanok is, amik prototípusok, vannak, amik még tesztelés alatt vannak, árulta el Németh Mónika, a Fintech Group vezérigazgatója.

A viselkedési adat az új aranybánya

Ugyancsak beláthatatlanul nagy fejlődési pályával kecsegtet az adatelemzés. Úgy tűnik, hogy a legfifikásabb és leginkább személyre szabott appok a közösségi médián való viselkedésünkre fognak alapozni. "A viselkedési adat az új aranybánya", mondta Devie Mohan. "A fogyasztók megismerésének (KYC: Know Your Costumer) nagy része ezen csatornán keresztül fog megtörténni. Még a geolokációs adatok nélkül is rengeteg infó nyerhető a fogyasztókról, amikből pénzt csinálhatnak a pénzügyi szolgáltatók.