Jobban vagyunk, de rosszabbul fizetünk

Kissé romlott a fizetési morál Magyarországon tavalyhoz képest az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Bár sok mutató javul, összességében rosszabbul fizetünk.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Meghosszabbították a cégek a fizetési határidőket az előző évekhez képest derült ki az EOS nemzetközi felméréséből, amelyben 14 ország fizetési szokásait vizsgálták.  Az átlag 38 napos fizetési határidő sokkal hosszabb a tavalyi 31 napnál, ezzel a romlással értük el a kelet európai átlagot. A B2B szektorban még jelentősebb a romlás, sokan 41 napos fizetési határidőt szabnak meg – ez tavaly csupán 33 nap volt - mondta el Dénes Zsolt az EOS kiemelt ügyfelekkel foglalkozó értékesítője.

Kép: Fotolia

A partnerek 75%-a fizet időben a tavalyi 77%-hoz képest, ez gyenge javulás, ugyanakkor romlott a fizetési hajlandóság: a nehezen, vagy nem behajtható követelések aránya 3-ról 5%-ra emelkedett egy év alatt. Különösen a lakossági ügyfelek és szolgáltatások esetén nőtt a késedelmes fizetés és a kifizetetlen számlák aránya – most 23 és 28%.

Az adatok alapján egy számla lejártát követően átlagosan 19 napot kell várnia egy magyar cégnek, hogy a késve fizetők fizessenek – ez kétnapos romlás a tavalyi évhez képest.

Behajtás Facebookon?
Nem tartunk lépést a digitalizációval, a NAIH pl nem engedi, hogy a követeléskezelő cégek Facebookon keresztül vegyék fel a kapcsolatot az adósokkal - mondta Thummerer Péter. Pedig a szakember véleménye szerint az adósnak is érdeke a mielőbbi kapcsolatfelvétel, aminek ez remek eszköze lenne.
A nemfizetés fő okai között a szállítói hitelek kihasználása (29%), az ideiglenes likviditási probléma (48%), a saját ügyfelek késedelmes fizetése (34%) a leggyakrabban említett okok. Emellett, bár még mindig alacsony az említés aránya, de lényegesen nőtt tavaly óta az okok között a professzionalizmus hiánya a számlák kezelésénél (11 helyett 17%) – vagyis egyre többen érzik, hogy előbb jut a pénzéhez az, aki professzionálisan kezeli a kintlevőségeit. Lakossági ügyfelek esetében az eladósodás (30%) – ez jelentősen nőtt tavaly óta – a munkanélküliség (35%), az ideiglenes likviditási problémák (35%) vannak az első helyeken.

A megkérdezett cégek Magyarországon továbbra is optimisták a fizetési hajlandóság javulását tekintve – sokkal inkább, mint Kelet Európa más országaiban. Az optimizmus csak a B2C ügyfeleket kiszolgáló cégek esetében nőtt, a B2B szektorban tevékenykedő vállalatok a fizetési hajlandóság enyhe romlására számítanak a következő két évben.

Nőtt a cégek stabilitása annyiban, hogy nem érzik annyira fenyegetőnek egy-egy számla ki nem fizetését. (Ugyanakkor minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik más adatok szerint.)  Amiért mégis kintlévőség-kezelő szolgáltatót vesznek igénybe, az első helyen a pénzforgalom biztosítása (43%), a második helyen a külső szolgaáltatók szakértelme, harmadik helyen pedig a bíróságon történő jogérvényesítés áll. A megkérdezettek harmada már vesz igénybe külső szolgáltatót, ami 4%-os növekedés a tavalyi évhez képest – ez igen szép eredménynek tekinthető a szakértők szerint.

Kérik a szabályozást
A követeléskezelés helyzete központilag továbbra is szabályozatlan, a követeléskezelő szakma saját szervezete a MAKISZ, évek óta azon munkálkodik, hogy legyen ilyen ágazati szabályozás. Ennek érdekében egy törvényjavaslatot készített a szövetség, amit véleményezésre megküldött az illetékes szakhatóságoknak. Most úgy néz ki, hogy idén a parlament már nem fog foglalkozni vele, a MAKISZ képviselői pedig jövőre, a választások közeledése miatt még kevésbé látják reálisnak, hogy napirendre kerüljön a dolog – így továbbra is csak várnak a szabályozásra – mondta a cég által szervezett sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója. Egyéb jogszabályok és hatóságok viszont egyre jobban figyelmet fordítanak erre a területre: a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hivatal (NAIH) például évek óta vizsgálja a követeléskezelési iparágat és próbálja terelgetni a tevékenységét adatkezelés ügyben. Fontos hatással van a munkára az MNB mint felügyeleti szerv, amely intenzív munkát fejt ki ezen a területen is. A devizahiteles elszámolás utolsó fázisa zajlik, az elmaradt követelések most kerülnek a követelésvásárló cégekhez – ezt a folyamatot ellenőrzi az MBN is jelenleg.
A devizahitelek viszik az évet

A devizahiteles követeléseket a bankok sokáig házon belül kezelték, tavaly év végén hárult el minden akadály, így megjelentek a követelésvásárlási piacon lakáshitel portfoliók – ha egyelőre kisebb volumenben is. Egyelőre ismerkedik egymással kereslet és kínálat – fogalmazott Thummerer.

A PSZÁF évekkel ezelőtt adott ki ajánlást a követeléskezelők számára, de a bankok számára kiadott MNB ajánlást önszabályozó módon magukra is vonatkozónak érzik a lakáshitelesek kezelésében. A követeléskezelő cégek emellett arra számítanak, hogy hamarosan ki is fog jönni egy kifejezetten a követeléskezelőkre szabott hasonló ajánlás. Még várhatóak következő tenderek ezen a területen, azaz a bankok további követeléseket adnak majd át az ezzel foglalkozó cégeknek, most már mintegy egyéves tapasztalattal készülnek ezekre, kialakultak a gyakorlatok ezen az egyébként új területen.

A teljes devizahiteles követelésállomány lebontása a szakember szerint akár 20 év is lehet – ez az adósok szempontjából előny, mivel nagyobb a mozgástér egy követeléskezelőnél mint az eredeti, banki hitelezőnél. A piac akár 50.000 ügyfelet felszívhat, de nem egyszerre, hanem fokozatos építkezéssel. A további megoldást jelentő Eszközkezelővel jó tapasztalataik vannak, a magáncsőd viszont egyelőre nem váltotta be a jogalkotó hozzá fűzött reményeit a szakember szerint.

A devizahiteles szerződések mellett nagy volumenű vállalati projekt hitelek is piacra kerületek, nagy kereskedelmi bankok értékesítik ezeket - ezek kapcsán nagy az érdeklődés nagy nemzetközi befektetői csoportok részéről is. Jellemző, hogy jelenleg inkább fedezetes követelések jelennek meg a piacon a korábban jellemző fedezetlen hitelek (hitelkártya, közüzemi tartozás) helyett, köszönhetően többek között a szolgáltatói piac változásának is.

 

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo