Meghosszabbították a cégek a fizetési határidőket az előző évekhez képest derült ki az EOS nemzetközi felméréséből, amelyben 14 ország fizetési szokásait vizsgálták. Az átlag 38 napos fizetési határidő sokkal hosszabb a tavalyi 31 napnál, ezzel a romlással értük el a kelet európai átlagot. A B2B szektorban még jelentősebb a romlás, sokan 41 napos fizetési határidőt szabnak meg – ez tavaly csupán 33 nap volt - mondta el Dénes Zsolt az EOS kiemelt ügyfelekkel foglalkozó értékesítője.
A partnerek 75%-a fizet időben a tavalyi 77%-hoz képest, ez gyenge javulás, ugyanakkor romlott a fizetési hajlandóság: a nehezen, vagy nem behajtható követelések aránya 3-ról 5%-ra emelkedett egy év alatt. Különösen a lakossági ügyfelek és szolgáltatások esetén nőtt a késedelmes fizetés és a kifizetetlen számlák aránya – most 23 és 28%.
Az adatok alapján egy számla lejártát követően átlagosan 19 napot kell várnia egy magyar cégnek, hogy a késve fizetők fizessenek – ez kétnapos romlás a tavalyi évhez képest.
A megkérdezett cégek Magyarországon továbbra is optimisták a fizetési hajlandóság javulását tekintve – sokkal inkább, mint Kelet Európa más országaiban. Az optimizmus csak a B2C ügyfeleket kiszolgáló cégek esetében nőtt, a B2B szektorban tevékenykedő vállalatok a fizetési hajlandóság enyhe romlására számítanak a következő két évben.
Nőtt a cégek stabilitása annyiban, hogy nem érzik annyira fenyegetőnek egy-egy számla ki nem fizetését. (Ugyanakkor minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik más adatok szerint.) Amiért mégis kintlévőség-kezelő szolgáltatót vesznek igénybe, az első helyen a pénzforgalom biztosítása (43%), a második helyen a külső szolgaáltatók szakértelme, harmadik helyen pedig a bíróságon történő jogérvényesítés áll. A megkérdezettek harmada már vesz igénybe külső szolgáltatót, ami 4%-os növekedés a tavalyi évhez képest – ez igen szép eredménynek tekinthető a szakértők szerint.
A devizahiteles követeléseket a bankok sokáig házon belül kezelték, tavaly év végén hárult el minden akadály, így megjelentek a követelésvásárlási piacon lakáshitel portfoliók – ha egyelőre kisebb volumenben is. Egyelőre ismerkedik egymással kereslet és kínálat – fogalmazott Thummerer.
A PSZÁF évekkel ezelőtt adott ki ajánlást a követeléskezelők számára, de a bankok számára kiadott MNB ajánlást önszabályozó módon magukra is vonatkozónak érzik a lakáshitelesek kezelésében. A követeléskezelő cégek emellett arra számítanak, hogy hamarosan ki is fog jönni egy kifejezetten a követeléskezelőkre szabott hasonló ajánlás. Még várhatóak következő tenderek ezen a területen, azaz a bankok további követeléseket adnak majd át az ezzel foglalkozó cégeknek, most már mintegy egyéves tapasztalattal készülnek ezekre, kialakultak a gyakorlatok ezen az egyébként új területen.
A teljes devizahiteles követelésállomány lebontása a szakember szerint akár 20 év is lehet – ez az adósok szempontjából előny, mivel nagyobb a mozgástér egy követeléskezelőnél mint az eredeti, banki hitelezőnél. A piac akár 50.000 ügyfelet felszívhat, de nem egyszerre, hanem fokozatos építkezéssel. A további megoldást jelentő Eszközkezelővel jó tapasztalataik vannak, a magáncsőd viszont egyelőre nem váltotta be a jogalkotó hozzá fűzött reményeit a szakember szerint.
A devizahiteles szerződések mellett nagy volumenű vállalati projekt hitelek is piacra kerületek, nagy kereskedelmi bankok értékesítik ezeket - ezek kapcsán nagy az érdeklődés nagy nemzetközi befektetői csoportok részéről is. Jellemző, hogy jelenleg inkább fedezetes követelések jelennek meg a piacon a korábban jellemző fedezetlen hitelek (hitelkártya, közüzemi tartozás) helyett, köszönhetően többek között a szolgáltatói piac változásának is.
