Jobban vagyunk, de rosszabbul fizetünk

Kissé romlott a fizetési morál Magyarországon tavalyhoz képest az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Bár sok mutató javul, összességében rosszabbul fizetünk.

Meghosszabbították a cégek a fizetési határidőket az előző évekhez képest derült ki az EOS nemzetközi felméréséből, amelyben 14 ország fizetési szokásait vizsgálták.  Az átlag 38 napos fizetési határidő sokkal hosszabb a tavalyi 31 napnál, ezzel a romlással értük el a kelet európai átlagot. A B2B szektorban még jelentősebb a romlás, sokan 41 napos fizetési határidőt szabnak meg – ez tavaly csupán 33 nap volt - mondta el Dénes Zsolt az EOS kiemelt ügyfelekkel foglalkozó értékesítője.

Kép: Fotolia

A partnerek 75%-a fizet időben a tavalyi 77%-hoz képest, ez gyenge javulás, ugyanakkor romlott a fizetési hajlandóság: a nehezen, vagy nem behajtható követelések aránya 3-ról 5%-ra emelkedett egy év alatt. Különösen a lakossági ügyfelek és szolgáltatások esetén nőtt a késedelmes fizetés és a kifizetetlen számlák aránya – most 23 és 28%.

Az adatok alapján egy számla lejártát követően átlagosan 19 napot kell várnia egy magyar cégnek, hogy a késve fizetők fizessenek – ez kétnapos romlás a tavalyi évhez képest.

Behajtás Facebookon?
Nem tartunk lépést a digitalizációval, a NAIH pl nem engedi, hogy a követeléskezelő cégek Facebookon keresztül vegyék fel a kapcsolatot az adósokkal - mondta Thummerer Péter. Pedig a szakember véleménye szerint az adósnak is érdeke a mielőbbi kapcsolatfelvétel, aminek ez remek eszköze lenne.
A nemfizetés fő okai között a szállítói hitelek kihasználása (29%), az ideiglenes likviditási probléma (48%), a saját ügyfelek késedelmes fizetése (34%) a leggyakrabban említett okok. Emellett, bár még mindig alacsony az említés aránya, de lényegesen nőtt tavaly óta az okok között a professzionalizmus hiánya a számlák kezelésénél (11 helyett 17%) – vagyis egyre többen érzik, hogy előbb jut a pénzéhez az, aki professzionálisan kezeli a kintlevőségeit. Lakossági ügyfelek esetében az eladósodás (30%) – ez jelentősen nőtt tavaly óta – a munkanélküliség (35%), az ideiglenes likviditási problémák (35%) vannak az első helyeken.

A megkérdezett cégek Magyarországon továbbra is optimisták a fizetési hajlandóság javulását tekintve – sokkal inkább, mint Kelet Európa más országaiban. Az optimizmus csak a B2C ügyfeleket kiszolgáló cégek esetében nőtt, a B2B szektorban tevékenykedő vállalatok a fizetési hajlandóság enyhe romlására számítanak a következő két évben.

Nőtt a cégek stabilitása annyiban, hogy nem érzik annyira fenyegetőnek egy-egy számla ki nem fizetését. (Ugyanakkor minden harmadik európai kis- és középvállalkozás fennmaradását a késedelmes fizetések fenyegetik más adatok szerint.)  Amiért mégis kintlévőség-kezelő szolgáltatót vesznek igénybe, az első helyen a pénzforgalom biztosítása (43%), a második helyen a külső szolgaáltatók szakértelme, harmadik helyen pedig a bíróságon történő jogérvényesítés áll. A megkérdezettek harmada már vesz igénybe külső szolgáltatót, ami 4%-os növekedés a tavalyi évhez képest – ez igen szép eredménynek tekinthető a szakértők szerint.

Kérik a szabályozást
A követeléskezelés helyzete központilag továbbra is szabályozatlan, a követeléskezelő szakma saját szervezete a MAKISZ, évek óta azon munkálkodik, hogy legyen ilyen ágazati szabályozás. Ennek érdekében egy törvényjavaslatot készített a szövetség, amit véleményezésre megküldött az illetékes szakhatóságoknak. Most úgy néz ki, hogy idén a parlament már nem fog foglalkozni vele, a MAKISZ képviselői pedig jövőre, a választások közeledése miatt még kevésbé látják reálisnak, hogy napirendre kerüljön a dolog – így továbbra is csak várnak a szabályozásra – mondta a cég által szervezett sajtótájékoztatón Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója. Egyéb jogszabályok és hatóságok viszont egyre jobban figyelmet fordítanak erre a területre: a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hivatal (NAIH) például évek óta vizsgálja a követeléskezelési iparágat és próbálja terelgetni a tevékenységét adatkezelés ügyben. Fontos hatással van a munkára az MNB mint felügyeleti szerv, amely intenzív munkát fejt ki ezen a területen is. A devizahiteles elszámolás utolsó fázisa zajlik, az elmaradt követelések most kerülnek a követelésvásárló cégekhez – ezt a folyamatot ellenőrzi az MBN is jelenleg.
A devizahitelek viszik az évet

A devizahiteles követeléseket a bankok sokáig házon belül kezelték, tavaly év végén hárult el minden akadály, így megjelentek a követelésvásárlási piacon lakáshitel portfoliók – ha egyelőre kisebb volumenben is. Egyelőre ismerkedik egymással kereslet és kínálat – fogalmazott Thummerer.

A PSZÁF évekkel ezelőtt adott ki ajánlást a követeléskezelők számára, de a bankok számára kiadott MNB ajánlást önszabályozó módon magukra is vonatkozónak érzik a lakáshitelesek kezelésében. A követeléskezelő cégek emellett arra számítanak, hogy hamarosan ki is fog jönni egy kifejezetten a követeléskezelőkre szabott hasonló ajánlás. Még várhatóak következő tenderek ezen a területen, azaz a bankok további követeléseket adnak majd át az ezzel foglalkozó cégeknek, most már mintegy egyéves tapasztalattal készülnek ezekre, kialakultak a gyakorlatok ezen az egyébként új területen.

A teljes devizahiteles követelésállomány lebontása a szakember szerint akár 20 év is lehet – ez az adósok szempontjából előny, mivel nagyobb a mozgástér egy követeléskezelőnél mint az eredeti, banki hitelezőnél. A piac akár 50.000 ügyfelet felszívhat, de nem egyszerre, hanem fokozatos építkezéssel. A további megoldást jelentő Eszközkezelővel jó tapasztalataik vannak, a magáncsőd viszont egyelőre nem váltotta be a jogalkotó hozzá fűzött reményeit a szakember szerint.

A devizahiteles szerződések mellett nagy volumenű vállalati projekt hitelek is piacra kerületek, nagy kereskedelmi bankok értékesítik ezeket - ezek kapcsán nagy az érdeklődés nagy nemzetközi befektetői csoportok részéről is. Jellemző, hogy jelenleg inkább fedezetes követelések jelennek meg a piacon a korábban jellemző fedezetlen hitelek (hitelkártya, közüzemi tartozás) helyett, köszönhetően többek között a szolgáltatói piac változásának is.

 

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo