Farkas Tamás a LOSZ elnöke elmondta, szerintük a kormány lakáspolitikája kedvező irányba indult el, helyesen megfogalmazott célokat tartalmaz, és a kivitelezése is jó. Persze mint mindenen, ezen is lehet javítani. Farkas Tamás elmondta, hogy a szövetség nagyon fontosnak tartja a program folyamatosságát. A 2002 tavaszán esedékes választások (parlamenti és helyhatósági) után is folytatni kell a megkezdett folyamatot.
A jelenlegi programról Farkas Tamás elmondta, hogy az ma nagyon bürokratikus, sok helyen differenciált. Az érvényben lévő kétlépcsős pályázati (először az önkormányzathoz, majd a Széchenyi Terv programjára) rendszer túl bonyolult, és ahol például az önkormányzatok nem rendelkeznek a szükséges egyharmad rész finanszírozásához elegendő pénzzel, ez automatikusan kizáró ok. Nehezíti a pályázók helyzetét az elbírálás időtartama is. Például egy idénre tervezett fűtéskorszerűsítés késedelmes elbírálása esetén a kivitelezés szükségszerűen átcsúszik a következő évre. Gyakorlatilag a pályázathoz benyújtott ütemterv és tervezett költségvetés nem lesz tartható, miközben a megítélt támogatási összeg nem változik. Vagyis lehetetlenné válik a beruházás. Jelentősen redukálja a programban résztvevők körét az is, hogy a beruházást saját erőből előre kell finanszírozni és csak a teljesítés után – sokszor 4-5 hónappal – érkezik meg a megítélt támogatás (az utólagos finanszírozásból eredő gondok a Széchenyi Terv szinte minden programja kapcsán jelentkeztek – a szerk.). A 2000-ben indult épületenergetikai felújítási program évi 150 millió forint keretösszegig 3800 háztartás finanszírozását teszi lehetővé. Tavaly mindössze 17 lakásszövetkezet indult és nyert összesen 87 millió forintot.
A kormány a programtól jelentős számú új lakásépítési volumennövekedést várt, amely a LOSZ álláspontja szerint sem 1999-ben, sem 2000-ben nem történt meg. Mindkét évben 25 ezer darab alatt maradt az új lakások építésének száma. Az önkormányzatok összesen 2500 bérlakás-építésére adtak be pályázatot. Az új lakásszövetkezeti ház építése a szövetség becslése szerint 2000-ben nem érte el a 300 darabot. A 2000-ben történt kormányrendelet változás után vállalkozási formában jelentős számú társasházépítés indult, előzetes statisztikai adatok szerint mintegy 2000-re tehető a számuk.
Farkas Tamás elmondta a Széchenyi Terv és a kormányzat Otthonteremtési programja jelentős támogatással áll a tulajdonszerzés mellé. A LOSZ azt szeretné, ha az új építkezésre nyújtott támogatások esetében a tulajdonszerzésre fordított támogatásokat a kormányzat a szociális bérlakásépítés ösztönzésére csoportosítaná át.
Ugyanakkor a felújítás és az építés között nem szabad rangsort felállítani. Különösen annak tudatában, hogy milyen hatalmas igény jelentkezik a lakások korszerűsítésére - tette hozzá Bíró Kálmán az Épület- és Lakásgazdálkodási, -fenntartási innovációs K+F Alapítvány irodavezetője. 2001-2005 között több mint 112 ezer, 2006-2010 között további 153 ezer, és 2020-ig még 200 ezer panellakás felújítására lenne szükség. Egy panellakás teljes körű korszerűsítése – utólagos hővédelem, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, egyes vezetékhálózatok cseréje – átlagosan meghaladja az egymillió forintot.
Farkas Tamás szerint a hatékonyság növelésének érdekében szükség lenne az államigazgatási rendszer újragondolására. Célszerűnek látnák az erős központi lakásügyi szerv, konkrétan az egységes ágazati minisztérium létrehozását. Ma külön tárca kezében vannak az ellenőrzési, felügyeleti, rendészeti kérdések, valamint nem egységes az engedélyezési és minőségügyi eljárás sem. A hatékonyságot jelentősen befolyásoló hiányosság, hogy nem áll rendelkezésre jól használható központi adatgyűjtés a tervezés és a program végrehajtását illetően – véli Farkas Tamás. A monitoring rendszer megteremtése is az egységes ágazati minisztérium feladatköre lehetne.
A LOSZ ösztönzi a társadalmi kontroll megteremtését. Bár létezik és működik a Lakáspolitikai Társadalmi Testület, de szerepe nem kellően hangsúlyos – állítja a LOSZ elnöke. A lakáspolitikai program civil szférával való egyeztetésére előzetesen, és nem utólag lenne szükség.
A Széchenyi Tervvel valami elindult, állítják egybehangzóan a LOSZ és az Alapítvány vezetői is, de sok esetben a pályázati feltételek és a kiírás bonyolultsága következtében ezek a lehetőségek kihasználatlanok maradnak. A kormány a kért „könnyítéseket” azzal hárítja el, hogy költségvetési pénzek elosztásáról van szó, és ez kellő gondosságot igényel. De nem bürokráciát!