A szakma egyik prominens képviselője ez utóbbiról egyszer azt találta mondani, hogy egy bank számára a számlavezető rendszer cseréje olyan, mint hogyha egy Boeing 747-es motorját próbálnánk kicserélni repülés közben, tehát nem annyira egyszerű feladat, de mégis történnek ilyenek. Ilyen volt az elmúlt 3-5 év időszakában az ezredforduló, ilyen volt az euró bevezetése, vagy az Internet, tehát az e-banking megjelenése és plusszként ide lehet tenni, hogy bizonyos merge-ök is hoznak magukkal ehhez hasonló következményeket. Az alapelemeket – mármint a core banking megoldásokat – a szakirodalom a banki örökség részének tekinti. A bankörökség részét képező számlavezetés a bankok számára ugyanolyan lételem, mint a Földnek a világörökség részét képező földrajzi helyek.

A számlavezető rendszerek terén pillanatnyilag mik azok a trendek, illetve mik azok a velük szemben támasztott felhasználói követelmények vagy a rendszerek által szolgáltatott funkciók, amelyekről érdemes szót ejteni?
Irányvonalak. Alig van köztük újdonság. Valamikor ezek a rendszerek tranzakcióorientáltak voltak. Aztán előálltak a termékorientált változatok. Ma már azt mondjuk, hogy ügyfélközpontú, és az ügyféltől lefelé haladva építjük fel a rendszer adatszerkezetét.

Integráltság. Volt egy időszak, amikor nagyon sok rendszer működött együtt. Ezeket később integrálni kellett. Ebben a folyamatban azt gondoltuk, hogy az igazán üdvözítő megoldás egy nagy integrált banki rendszer bevezetése. Ma már ott tartunk, hogy korábban meglévő adottságból integrált együttest kell létrehozni. Ma a bevezetés úgy történik, hogy eleve integrált működést kapjunk eredményül. Ez az integráció, illetve funkcióösszemosódás például egy front to back azaz háttérrendszer és a fiókrendszer között is megvalósul. Ezek egymásból átjárhatók, illetve a web megjelenésével end to end értékesítési csatornákat is bekapcsolva egy rendszeregyüttes körforgásaiban végig tudja követni a teljes üzleti folyamatot. Például a CRM mind az ügyfélközpontúsághoz, mind az értékesítési csatornák kezeléséhez ad adalékot.

Univerzalitás. Elkerülhetetlen. Univerzális bankok születnek. A számlavezető rendszereknek mindenféle banki üzleti tevékenységre megfelelő funkciókkal kell rendelkezniük.

Konszolidáltság. Ez picit az intregráltsággal rokon. Különféle adatbázisok konszolidált megjelenését, összeállítását kell tudni produkálni például bankcsoport szinten. Ez is egy új kihívás a rendszerekkel szemben. Ez a DW, a data warehousing. Az adatbázis, az adatok egysége egyre értékesebbé válik a bankok számára. A banki alaprendszerrel szemben is alapkövetelmény, hogy a riskmanagement területén valamilyen funkcionalitással rendelkezzen. Az, hogy többcsatornás vagy 24x7 órás üzemidőt kell produkálnia a legújabbkori vívmányok egyike, részben az Internet megjelenésével kapcsolatos. Egy másik fontos rész az elemzés, ma már egy alap számlavezető rendszertől is elvárjuk, hogy ahogy a riskmanagementben tudjon funkciókat felmutatni, bizonyos elemzéseket az adatokon ugyancsak el tudjon végezni.

Amikor a klasszikus CRM-gondolat megjelent, akkor a tipikus ábrázolási mód azt fejezte ki, hogy alul vannak az alaprendszerek, a core banking megoldások, ebből mintegy tornádó kiszívja a CRM a megfelelő adatokat.
A teljes integráltság a háttérrendszerekkel funkcionalitást ad, úgymint központi ügyféltörzs, ügyfélkapcsolatok regisztrálása, dokumentumkezelés, munkafolyamat-kezelés, és ezeket ötvözi a különféle értékesítési csatornákkal. Ma már például a Fineos nevű cég nem CRM rendszereket szállít, hanem front to back megoldásokat, mert észrevette, hogy a CRM – ezt hosszasan lehetne taglalni, hogy miért – az európai piacon visszaszorult, vagy mondjuk kulturáltabban: lassúbb növekedést mutat, mint az észak-amerikai kontinensen. A bankok számára sokkal fontosabb, hogy a háttérrendszerektől a frontrendszerekig zajló üzleti folyamatok megfelelően integrált informatikai rendszeregyüttessel legyen kiszolgálva.

A második fő témakör: hitelezés. A hitelezés rendkívül dinamikusan növekszik a magyar pénzintézeti piacon. A növekedésből rögtön két dolog adódik: komolyabb figyelmet kell szentelni a hitelgondozásnak és a kockázatkezelésnek. Ezek a témakörök egyébként nemzetközi szabványok szerint is – ha úgy tetszik kötelezettségként is itt lebegnek a fejünk fölött. A Bázeli irányelvek 2. számú kiadása, várhatóan 2003-2004 környékén lép életbe. Az európai uniós csatlakozásunk ezt megfejeli, még szigorúbbá teszi. Az alaprendszereknek, beleértve a hitelezést is egy sor követelménynek meg kell majd felelnie, például az ügyféltörténetet három évre visszamenőleg eseményszerűen regisztrálni kell és kimutatni, illetve a kockázatkezelést igen magas szinten szükséges prezentálni. Ezek megint csak adatokra és elemzésre épülő feldolgozást kíván meg a rendszerektől.

A hitelezés-növekedés táblázat a felügyeletnek a 2001-es évi gyorsjelentéséből származik. Azt látjuk, hogy mind a lakossági hitelek, mind a vállalati hitelek nőttek. Igazán dinamikusan, mintegy másfélszeresére a lakossági hitelezés bővült a tavalyi év során. Ezen belül is a fogyasztási hitelek és a lakáscélú hitelek mutattak rendkívül impozáns növekedést. Kétszeres, illetve közel háromnegyedszeres mértékben. Érdekes módon ez a lakossági hitelezés előretörése az arányt – lakosság kontra vállalati hitelállományt – is módosította. Mintegy 3 évvel ezelőtt ez nagyjából 1 a 10 volt, természetesen a vállalati hitelek javára. Most ez durván 1 az 5-höz. Ez a háttér nyilván informatikai megoldásokért kiált.

A hitelezési folyamatban nyilván a hagyományos ügyfélszolgálat, hiteldosszié, tehát front office, back office mögött van egy klasszikus számlavezetési funkcionalitás. Megoldási koncepciónk adottságként kezeli, az összes többi tevékenységet pedig két csoportba soroltuk. Az egyik csoport az adminisztrációs, regisztrációs, hitelkezelési, hitelgondozási funkciók – ez van fölül –, a másik pedig egyértelműen a hitelkockázat-kezeléssel foglalkozik, tehát biztosítékértékelés, adósminősítés és követelésminősítés. Ez van jobboldalt. Ez két erőteljes funkcionális blokk.

Nézzünk egy másik közelítést is annak igazolásául, hogy mire lehetnek képesek ezek a szoftvertermékek, vagy egyáltalán milyen igények jelentkeznek a hitelezés terén? E másik közelítés a hitelügylet életciklusát vizsgálja, körfolytonos módon, és 12 állomást tartottunk fontosnak kiemelni (mindegyik mögött van terméknév, szoftvercsomag-név).

Kezdjük az értékesítéssel. A folyamat egy adott banki termék kialakulásával indul, amit értékesíteni kell. Milyen módon működnek közre a rendszerek? Nyilván be kell kapcsolni az értékesítési csatornák közül az elektronikusakat, az információszolgáltatást, mehet például az interneten keresztül, az ügyfél részéről a termékkiválasztáskor bizonyos fajta önminősítés is megtörténhet, ha erre megfelelő funkcionalitást biztosítunk a webes elérhetőséggel. Az ügyfél tájékozódhat, hogy a termékportfólióból mi az, ami számára leginkább megfelelő, az ő paraméterei szerint mi az, ami leginkább érdekelheti.

Következő stáció a hiteligénylés. Itt megint kettébonthatjuk a dolgot. A személyes kapcsolatfelvételnél a hitelkérelmi űrlap kitöltésével az adatokat regisztrálni kell, mindez ma már megtörténhetne interneten keresztül is, tehát webes felületen keresztül. Ez kombinálódhat egy gyors előszűréssel, tehát bizonyos fajta előscoring-al, egyáltalán érdemes-e befogadni a hitelkérelmet, vagy sem.
Ha a hiteltermék biztosítékot, illetve fedezetet kíván, akkor nyilván a következő lépés a fedezetértékelés. Itt is van egy regisztrációs, illetve egy értékelési fázis, amit rendszerekkel illik támogatni.
Adósminősítés. Ugyancsak a hitel döntéselőkészítésének a része, a klasszikus scoring-eljárásokra kell gondolni, illetve a limitképzés, tehát a kockázatvállalhatóság mértékének a megállapítása. Megint egy alapvető rendszerfunkció.

A döntés. Ennek számos válfaja lehet. A lényeg, hogy akár automatizálható is, de nem ez a tapasztalat, hanem szubjektív elemek is közrejátszanak. A lényeg, hogy regisztrálni kell, mi volt a döntés eredménye, hogy a folyamat a rendszerek vezényletével tovább tudjon haladni, és ezt bizonylatolni is kell. Például visszajelzés az ügyfél felé hivatalos levélként, hogy ez történt, kérjük a következő lépésekhez ilyen és ilyen módon készüljön elő. A rendszereknek produkálni kell formalevelek nyomán speciális dokumentumokat.

Ez még inkább igaz a szerződéskötés fázisára. Egy hitelgondozó rendszernek formanyomtatványok alapján testre szabott szerződéseket kell nyomtatni és archiválni, illetve a számlavezető rendszer felé adatátadással a pénzügyi kezelés folyamatát megkezdeni.

Számlavezetés. A folyósítástól a futamidőn át különféle pénzügyi tranzakciók kezelése zajlik. A Classys megoldásában - saját szoftver –, a számlavezető rendszer integráltan működik, a pénzügyi tranzakciókról visszajelzést kapnak a hitelgondozó rendszerek, egy ügyintézőnek nem kell számos rendszerbe bejelentkeznie, hogy kiderítse, hol áll az adott hitelügylet.

Ügykezelés. Futamidő alatti különféle ügyfélproblémák vagy a bank gondjainak az ügyféllel jöhetnek számításba. Ez egyébként egy klasszikus call-center alapú CRM megoldás lehet.

Hitelmonitoring. Nem kell részletezni: hátralékfigyelés, követelésminősítés, amelynek egyik kimenetele lehet adott esetben a behajtási, tehát a „problémás ügykezelési folyamat” indítása. A rendszerek hasznos funkciókat szolgáltatnak. Megadott koreográfia szerinti – először felhívom - első felszólító levél - és így tovább – egészen a work out társaság, vagy „ügyletlezárás értékesítéssel” bezárólag.

Két szoftverünk van: a Credit Service és a Credit Expert. A Credit Service a hitelgondozó megoldásunk. Ebben regisztráljuk a hitel-ügyfeleket, az ő hitelügyleteiket. Egy ügylet mögött több ügyfél is állhat különféle szerepkörben és egy ügyfélnek több hitelügylete is lehet – tehát a modulok között átfedés van. Ide kapcsoljuk a biztosítékokat az adott ügyfél adott hiteléhez, és az ott előálló dokumentumokat. Kétféle dokumentumról kell beszélni. Maga a rendszer állít elő elektronikus formában dokumentumokat, amelyekből nyomtatott bizonylatok válnak, például szerződés. A másik fajta, amit az ügyfél hoz papíralapon, és elektronizáljuk, vagy digitalizáljuk és archiváljuk, így ugyancsak elektronikusan kerül az ügylet dossziéjába.

„Események” modul: A rendszer historikus módon bejegyzéseket tesz egy eseménylistába, hogy mi minden történt a hitelügylettel addig, amíg magának a hitelügyletnek az állapotát is le lehet mérni.

A Credit Expert kockázatkezelő rendszerünk szintén moduláris felépítésű. A definiáló modul szolgál arra, hogy az adott hitelintézet adott szabályzatának megfelelő minősítési eljárást a rendszerben előállítsuk. Amikor ezek a vizsgálati eljárások előálltak, akkor a középső sávban található négy funkcionális, különféle területeken használható végrehajtó modul. Attól függően, hogy a vizsgálat milyen tárgyban született meg, olyan természetű a végrehajtó modul. Ha adósminősítés, akkor az adósminősítő modul, ha követelésminősítés, akkor a követelésminősítő és így tovább. A végrehajtó modulok 70 százalékban azonos funkcionalitásúak, és durván 30 százalékban különböznek a saját tárgykörüknek, tehát a tematikus funkcionalitásuknak megfelelően. Mindezekből az adatok gyűlnek és az elemzés tárgyává válhatnak.

Jelzáloghitelezés. A hitelezésben a Classysnak számos eredménye, megoldáse, tapasztalata van. Helyzetbe tudott kerülni a jelzálog-hitelezés terén. Ez annak köszönhető, hogy 1997 decemberében a Classys nyerte el –akkor még nem Classysnak hívták – a Földhitel és Jelzálog Bank informatikai rendszer megvalósítási pályázatát. Ebben a központi számlavezető blokk együttműködik a központi ügyféltörzzsel. Ehhez kapcsolódik egy nagyon masszív hitelezésirendszer-együttes és egy ugyancsak fontos értékpapír, jelzáloglevél-kezelő blokk. Az egészet átfogja és rátekint egy vezetői információs rendszer, és mindezek a megoldások különféle interfészeken keresztül számos további belső és külső rendszerhez kapcsolódnak.

Értékpapír információs rendszerek blokkja. A mostani megoldás alapvetően a kibocsátás körüli teendőket hivatott támogatni - tehát a kibocsátandó értékpapírok regisztrációja, paraméterei, ajánlattevők, ajánlatok és allokáció folyamatának a lezárása. Érthető módon – ez is sajátosság – magát a kereskedelmi forgalmazást, elsődleges és másodlagos forgalmazást is nem a bank, hanem megbízott értékpapír kereskedők végzik, ezért itt a bank oldaláról a regisztráció elégségesnek bizonyult eddig.

Fedezetnyilvántartás, vagy fedezeti könyv. A törvényi arányossági összefüggések megfelelés kimutatására szolgáló információs rendszer.

Van még két másik megoldásunk, az egyik a hitelportfólió elemzés, amely majd bővül ingatlanportfólió elemzéssel is.
Bozó Győző, CLASSYS

Elhangzott a Budapest Kongresszusi Központban tartott bankinformatikai szakmai napon május 23-án.


I. rész
I. rész
III. rész
Jelentésszolgálati adatpiac kialakítása a pénzintézeteknél
Az internet és mobil banking rendszerek fejlődése