Olyan új nemzeti vámtörvény létrehozása válik szükségessé, amely minden, a vámigazgatást érintő eljárásjogi helyzetre szabályozást tud adni. Amennyiben ugyanis a magyar vámtörvény nem tartalmaz rendelkezést egy adott élethelyzetre, akkor kizárólag az EU vámszabályaihoz lehet folyamodni.
A jogalkotó elképzelése szerint a jelenleg hatályos nemzeti vámtörvény átalakításával ez a feladat megoldható, a vámtörvény kiegészülhet minden olyan eljárásjogi rendelkezéssel, amelyet eddig a közigazgatási perrendtartás tartalmazott - mutat rá az RSM blog.
A kialakult helyzet azonban több kérdést is felvet. Egyrészt, hogy milyen mértékben szabályozható a jelenlegi vámtörvény keretei között a vámigazgatási eljárásnak minden kérdéskörre kiterjedő kiegészítése. Másrészt, hogy célszerű-e a jelenlegi eljárási és anyagi jogi szabályokat egyaránt tartalmazó vámtörvény további eljárásjogi normákkal történő kiegészítése.
A vámigazgatási eljárások hasonlóak ugyan az adóigazgatási és a közigazgatási eljárásokhoz, ugyanakkor számtalan egyedi jegyet is mutatnak. A vámigazgatási eljárás ugyanis nem kizárólag a vámok beszedéséről és azok kiszabásáról szól, hanem a Közösség határát átlépő árumozgások ellenőrzéséről, azaz vámigazgatási folyamatokról és ezek technológiai szabályozásáról is. A vámeljárások egyedi tartalmára tekintettel a jelenlegi szabályozás kibővítése még bonyolultabbá teszi a meglévő vámtörvényt, és előrevetíthető a jogszabály gyakori módosítása tekintettel arra, hogy az egyetlen nemzeti jogforrásként funkciónál.
Különválaszthatók a vám anyagi jogi szabályai az eljárási szabályoktól
Bármilyen megoldás kerül a Parlament elé, 2018. január 1-jétől életbe kell lépnie az új szabályozásnak, amelyet felkészülten kell várnia a gazdálkodóknak és a hatóságnak is.
