Ezen kívül néhány érdekes tendencia is kiolvasható az adatokból. Mindenekelőtt az, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál magasabb az innovációs indexe is. A K&H innovációs index a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó vállalatok körében a legmagasabb. Ha ágazati bontásban vizsgáljuk az innovációkat, megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági cégeknél (29 pontról 18-ra), az iparban és az építőiparban (31 pontról 26-ra) zuhant a mutató. Az ország nyugati régióiban működő cégeknél 6 ponttal 29 pontra nőtt, Közép-Magyarországon 2 pontot csökkent a K&H innovációs index – de valamennyi régió indexe a 28-29 pont körül szóródik.
Trendszerű digitalizáció
Markáns különbségek figyelhetők meg az ütemesen és trendszerűen növekvő digitális alindex esetében. A digitális átállásban elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatási szektor jeleskedik; itt is elsősorban azok a cégek, amelyek árbevétele eléri vagy meghaladja a 4 milliárd forintot. A nyugat- és közép-magyarországi régiókban nagyobb a cégek digitális innovációs aktivitása, mint az ország többi részében.
Az innováció legfontosabb hajtóerői között szerepel az a vállalatvezetői szándék, hogy hatékonyabb, gyorsabban reagáló működést alakítsanak ki; javítsák a termékek és szolgáltatások minőségét, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez. „Ez persze csak elméletben van így” – fűzte hozzá Németh Balázs” – „mert sem a termelésben, sem egyéb területen nem voltak jelentős fejlesztések. A vállalatok inkább a háttérfolyamatokat igyekeznek hatékonyabbá tenni”. Ezt támasztják alá az adatok is, amelyek szerint csökkent az elmúlt két évben gyártási eljárásait vagy szolgáltatási folyamatait megújítók aránya, a következő évre ezt tervezők aránya azonban némileg emelkedett.
