A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál – még a vártnál, és a szezonális hatásokból következően is stabilabbat -, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő - emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban középtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására esetlegesen kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, de első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált és a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg fokozatosan a munkaerő iránti keresletben. A továbbra is érzékelhető munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérést és a tartós várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be, milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor. Az év első felében, elsősorban az aktivitás növekedése miatt mérsékelten 4 százalék fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3.5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján. Így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak - amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.