Egy IMF tanulmány eredményeit ismertetve elmondta: a gazdasági válság a nemzetközi tapasztalatok szerint csökkenti az adózók jogkövető hajlandóságát; hatására visszaeshet az adóhatósághoz bejelentkezők száma, ugyanakkor nőhet a jogosulatlan visszaigénylők; kevesebben nyújthatnak be adóbevallást és kisebb jövedelmet vallhatnak be az adózók.
Az IMF egyebek között azt ajánlja az adóhatóságoknak, hogy a válság közepette is törekedjenek a kiemelt adózók befizetéseinek szinten tartására; gyorsítsák fel a behajtási tevékenységet; alaposabban vizsgálják a veszteséget bevallókat, a vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat; mielőbb utalják ki a jogszerű adó visszaigényléseket, ugyanakkor akadályozzák meg a jogosulatlanokat; nyújtsanak fokozott, célzottabb segítséget a magas kockázatú adózóknak.
A magyar adóhatóság tapasztalatai
A gazdasági társaságok száma az idén október közepéig 23.926-tal emelkedett az év elejéhez képest, némileg kisebb mértékben, mint tavaly (26.468), míg az egyéni vállalkozóké 8.334-gyel, ami jóval alatta marad az előző évi növekedésnek (20.374), ez azonban megfelel a korábbi tendenciának. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma az idén nem változott lényegesen.
A magánszemélyek által bevallott szja tavaly nem csökkent az előző évihez képest, ám a növekedési ütem 13,6-ról 5,1 százalékra lassult. Az APEH elnöke úgy vélekedett, a válság hatása a jövedelemadóban később jelentkezhet, mert ahogy emelkedett a munkanélküliség, nőtt a végkielégítések mértéke is, ami után még folyt be adó. A társasági adóbevétel a 2007. évi 12,2 százalékos növekedést követően tavaly már 16 százalékkal csökkent.
6,5 százalékkal kevesebb adó folyt be a tervezettnél
Az idén a szeptember végi adatokat az időarányos előirányzattal összevetve jelentős elmaradás tapasztalható a különböző adónemekben, a teljesülés az szja esetében 92,5, az áfánál 98,8, a társasági adónál 76,9, a munkaadói járulékoknál 86,3 százalék. Az összes adóbevétel 6,5 százalékkal maradt el az előirányzathoz képest.
A társasági adóban bekövetkezett jelentős csökkenés tükröződik a könnyítési kérelmekben is: míg tavaly 31,2 milliárd forintnyi mérséklésre érkezett kérelem, az idén több mint 43 milliárd forint összegű előleg csökkentést kaptak az elbírált kérelmek alapján a vállalkozások. A kérelmek száma nem nőtt jelentősen - szeptember végéig 2 százalékkal több érkezett, mint tavaly -, jellegük azonban változott: míg korábban jellemzően részletfizetést, most halasztást kérnek - mondta Szikora János. A kérelmekben szereplő érték nőtt.
21 ezren a válság miatt kértek halasztást
Az APEH érdeke is, hogy tekintettel legyen a gazdasági helyzetre, ugyanis jobb, ha részletekben folyik be az adó, mint ha felszámolás alá kerül az adózó, akkor ugyanis csak a követelés 2-3 százaléka térül meg - mutatott rá az elnök. Mint elmondta, arra törekszenek, hogy fizetési részleteket ne mechanikusan, hanem a vállalkozó helyzetét figyelembe véve állapítsák meg. Az adóhatóság az idén több kérelmet engedélyezett, mint amennyit elutasított. A kérelmekben 21 ezerben jelölték meg a nehézségek okaként a gazdasági válságot.
A hátralékok összege jelentősen nőtt, míg 2008 végén 1.632 milliárd forinttal tartoztak az adózók, addig az idén szeptember végén 1.835 milliárd forinttal - ismertette Szikora János. Ezen belül a működő adózók hátraléka nem emelkedett jelentősen, sőt a december végi 574,9 milliárdról 540 milliárd forintra mérséklődött.
A hátralékok növekedését az elnök azzal magyarázta, hogy jelentősen megnőtt a felszámolás alá került cégek száma. A végelszámolásból felszámolásba átmenő eljárások száma is nőtt. Az APEH által kezdeményezett felszámolási eljárások közül 2008. szeptember végén 4.867, az idén szeptember végén 4.653 volt még folyamatban. Az APEH az idén szeptember végéig 453 ezer végrehajtást indított 1.733 milliárd forintra, tavaly 378 ezret, 1.359 milliárdra.
