A Munka Törvénykönyvének eredeti terve szerint három pillért hoznának létre. Az első és a kormány által a legfontosabbnak nevezett pillér az új munkahelyek létrehozása, „többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra". A második pillér, mintegy átmeneti megoldásként, a helyi lehetőségekre építve szervezné meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig magán és önkormányzati forrásokból.

A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely „szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget."

Mindezek mellett Orbánék szerint szükség van a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira.

Változtatnának

A most társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is.

A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik.

A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.

Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.

Jobbik: a belső gazdaságot kellene erősíteni

Az országban a munkaerőpiac legnagyobb problémája a versenyszférában lévő munkahelyek alacsony száma, amit nem lehet megoldani a munka világának rendszertelen, összevissza szabályozásával, a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásával, a kisgyermekes családok és nyugdíj előtt álló alkalmazottak védelmének megszüntetésével, mesterséges alkalmazási körülmények megteremtésével - írja közleményében Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője. Szerinte, ha hatályba lépnek a Munka Törvénykönyvének a kormány által tervezett változtatásai, akkor várhatóan tovább fog nőni az országot a kilátástalanság miatt elhagyó tisztességes, dolgozni vágyó és munkájukból megélni akaró emberek száma.

A Jobbik meggyőződése, hogy a munkahelyek számának növelése csak a belső, értékteremtő gazdaságot élénkítő politikával, az ország adottságainak megfelelő stratégiai ágazatok újjáélesztésével valósítható meg. Ebbe az irányba azonban a kormány nem tesz valódi, hatékony lépéseket, így várhatóan tovább fog romlani a munkaügyi helyzet - írja a képviselőnő.

LMP: még nagyobb visszalépés

Az LMP szerint az eddigi munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője azt mondta, sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz a dokumentum, és megtisztítja az utat a "kaszárnyakapitalizmus" előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli.

Látható, hogy a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pedig "nem erről volt szó" - mondta Szél Bernadett. Beszédes, hogy a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt. Ennek az ellenkezőjét jelentette be Orbán Viktor korábban - hívta fel a figyelmet.

Az LMP számára ez a koncepció elfogadhatatlan, ezért is kezdeményeztek népszavazást, és Szél Bernadett azt kérte a miniszterelnöktől, hogy legyen ő is bátor, és kérje ki az emberek véleményét.

MSZOSZ: biztosan lesznek viták

Most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány - reagált Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, aki első benyomásként azt mondta: biztosan lesznek vitapontok. Hozzátette azt is, hogy a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik.

A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését. Pataky Péter szerint alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani.

Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások.

Az elterjesztésnek vannak pozitív elemei is - fűzte hozzá az MSZOSZ elnöke. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.

Elfogadhatatlan

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) még csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt.-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.

A LIGA Szakszervezetek a hét közepén azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.

A VOSZ örül

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc. A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új Mt.-vel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg - közölte a VOSZ főtitkára. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új Mt.-t tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, s ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot - tette hozzá.

A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon az új Mt.-ről, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe.

Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új Mt. tervezete a vállalkozás szabadságát preferálja.