A kormány még a május 24-i ülésén tárgyalta és fogadta el a nemzetgazdasági miniszter által április 27-én benyújtott Magyar Munka Tervet, amely a „Széll Kálmán Tervben jelzett, a foglalkoztatás területét érintő strukturális változásokat mutatja be, szem előtt tartva a kormányprogramban vállalt célokat (pl. 10 év alatt 1 millió új adózó munkahely létrehozása) és figyelembe véve az Új Széchenyi Terv keretében rendelkezésre álló uniós források adta lehetőségeket is." - írja közleményében a tárca.
A dokumentumból kiderül, hogy a kormány Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát hozná létre, amihez többek között „az álláskeresésre ösztönző munkanélküli ellátásra, az újbóli elhelyezkedést hatékonyan segítő aktív munkaerő-piaci intézkedésekre és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek biztosítására" is szükség van.
A Magyar Munka Terv kimondja, hogy mind a kormányprogram, mind az Új Széchenyi terv abból indult ki, hogy jelentős számú új és hosszútávon fenntartható munkahelyet a vállalkozások hozhatnak létre. Éppen ezért az állam feladata „mindenekelőtt az, hogy a szak- és felnőttképzés intézményrendszerének alakításával biztosítsa vagy ösztönözze a gazdaság igényeihez alkalmazkodó képzés-kínálatot, ösztönözze a vállalkozásokat arra, hogy munkavállalóik képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, és ösztönözze a munkavállalókat arra, hogy vállalják a képzésben való részvételt annak érdekében, hogy képesek legyenek a társadalmi és gazdasági változásokhoz alkalmazkodni."
Mindez persze nem lenne elég, ezért Orbánék szerint szükség van a működési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira.
Három pillért hoznának létre
Az első és a kormány által a legfontosabbnak nevezett pillér az új munkahelyek létrehozása, „többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra". A második pillér, mintegy átmeneti megoldásként, a helyi lehetőségekre építve szervezné meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig magán és önkormányzati forrásokból.
A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely „szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget."
