A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint három év alatt több mint 570 milliárd forintot hagy a fogyasztók zsebében. Ebből a forrásból három év alatt akár 300 ezer lakás energiahatékonnyá tudna válni, melynek révén feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.
A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve - a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.
Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulását tekintve pedig a „futottak még” kategóriába esünk, az EU átlag a magyarnál 2,5-szer magasabb.
Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kevesen tudják azt, hogy az energiahatékonyság növelése számos előnnyel jár az energiaszámlák csökkentésén túl is. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kidolgozott egy programot, mely 2014-2020 között 420 milliárd forint állami (uniós) forrás bevonásával lehetővé tenné, hogy évi 40 ezer lakás váljon energiahatékonnyá.
„A megvalósuló energiahatékonysági beruházások előnye lenne még, hogy több tízezer új munkahely jönne létre – egyenletesen elosztva az ország teljes területén -, és a költségvetés egyenlege évente sok tízmilliárdos többletet könyvelhetne el. A kormány által idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is hasonló következtetésre jutott”- mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
