A búzaárak tavaszi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.
Brutális élelmiszerdrágulás
Egy év alatt az élelmiszerek árai 44,8 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a két évvel ezelőtti 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak decemberben 29,9 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 51,5 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 43,2 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 40,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 35,9 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 52,1 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára).
