25 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizenegyedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll.
A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val, mert az felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A hosszas viták után elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadót már 2024-től alkalmazni kell.
Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel.
Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:
- Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.
- A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.
- Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.
- A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.
Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.
