Jelentősen csökkent a rövid lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak tartó cégvezetők száma is. Míg az év végén több mint felük gondolkodott így, az első negyedév adatai alapján már csak alig több mint harmaduk. Ezzel egyébként folytatódott a tavaly ősz óta tartó zuhanórepülés-szerű csökkenő tendencia, mostanra közel feleannyian (36 százalék) gondolják a rövidtávú kölcsönt irrelevánsnak, mint akkoriban (63 százalék). Ezzel párhuzamosan – ugyanezen időtávon – megkétszereződött azok aránya, akik szerint stagnálás várható a finanszírozási forma népszerűségében. A növekedést prognosztizálók és a visszaeséssel kalkulálók aránya együtt mozog: az elmúlt negyedévben mindkettő 2 százalékponttal csökkent, jelenleg 3 ponton állnak.
Noha jelentősen – kétharmadról mintegy felükre – visszaesett a hosszú lejáratú kölcsönöket irrelevánsnak gondoló cégvezetők száma, mégis ez a legkevésbé népszerű finanszírozási forma a nagyok körében. Minden hatodik cégvezető véli úgy, hogy a hosszútávú kölcsönök kihasználtsága csökkenni fog a következő egy évben, továbbá 4 pontos csökkenéssel mindössze 2 százalékra mérséklődött a növekedéssel számolók aránya. Ebben az esetben is a szinten tartást tervezők aránya nőtt legnagyobb mértékben (23-ról 33 százalékra).
„Az adatokból jól látható, hogy még mindig aggódnak a nagyvállalatok a hazai, de a nemzetközi gazdaság várható alakulása miatt is. Továbbra is inkább a biztonsági játékot tartják célravezetőnek, és nem szívesen köteleződnek el hosszú távon, ami érthető lépés a jelenlegi turbulens környezetben. A világ gazdasági szakembereinek szeme Amerikán csüng, miközben próbálják kiszámítani a kiszámíthatatlant: hogy milyen újabb lépések várhatóak a tengerentúlról” – értékelte az eredményeket Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
