Az előd kilépése többszintű tervezési fázist igényel. Egyrészt gondoskodnia kell saját nyugdíjas éveinek anyagi biztonságáról, másrészt tulajdonosi és vezetői szemszögből is át kell gondolnia a vállalkozás jövőképét. Ha egy kft.-t veszünk alapul – ami ma Magyarországon a leggyakrabban alapított társasági forma – rögtön azt érdemes tisztázni, hogy az előd milyen formában szeretné integrálni az utódot a vállalkozás életébe: üzletrészt, vagyis tulajdonjogot biztosít neki a vállalkozásban, vagy menedzsmenti pozícióval bízza meg, és ügyvezetővé vagy cégvezetővé nevezi ki. Előbbi esetben az elődnek lehetősége van arra, hogy üzletrész ajándékozási szerződésben egy jelképes, pár százalékot megtestesítő üzletrészt juttasson az utódnak, aki ezáltal a kft. tagjává válik ugyan, de a döntési jogköre kezdetben jóval kevesebb, így nem tudja megkerülni a szavazatok döntő többségével rendelkező elődöt. Ezt persze a későbbiekben – az utód rátermettségének figyelembevételével – még lehet növelni. Ennek a konstrukciónak több előnye is van; egyrészt az üzletrész ajándékozási szerződés egyenes ági rokonok között illetékmentes, másrészt az utód ezáltal osztalékra jogosult tag lesz, ami hosszútávon motiválólag hathat a munkavégzésére.

Amennyiben az előd nem rendezi még életében a tulajdonosi viszonyokat a cégben, úgy szükséges lehet az üzletrészek jogi sorsát halála esetére végintézkedésben rögzíteni, amelynek egyik közismert formája a végrendelet. Ezzel elkerülhető az, hogy az előd halálát követően olyan örökösök vagy olyan házastárs szerezze meg az üzletrészét, akit egyébként nem kívánt juttatásban részesíteni.