A Polgári Törvénykönyv szűkszavúan ugyan, de rögzíti azt az esetet, amikor a tagok a társasági szerződésben előzetesen meghatározhatják azon személyek körét, akik magukhoz válthatják az elhunyt tag üzletrészét. A témával egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk már. Előfordulhat ugyanis, hogy az örökös nem kíván a cég tagjává válni, mert egészen más elképzelései vannak a saját jövőjét illetően, vagy a túlélő tagok nem szeretnék az örökös taggá válását. A Ptk. erre az esetre megoldásként kínálja a tagok számára az üzletrész magukhoz váltásának lehetőségét, amely során a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrészt magukhoz válthatják, azaz gyakorlatilag kifizetik az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek. Erre a törvény meglehetősen szűk, 30 napos határidőt biztosít, tehát csupán ennyi idő áll rendelkezésére az üzletrész magához váltására feljogosított személynek arra, hogy nyilatkozzon magához váltási szándékáról, és kifizesse az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek.
Osszuk meg az operatív vezetéssel járó terheket és felelősséget
Ami a menedzsmenti szerepkört illeti, érdemes ebben is a fokozatosság elvét követni, illetve megosztani az operatív vezetéssel járó terheket és felelősséget. Ebben az esetben ki lehet nevezni az utódot ügyvezetővé úgy, hogy kezdetben csak együttes aláírási jogosultsággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy vagy több másik ügyvezetővel együtt tehet csak jognyilatkozatot a cég nevében. Ezen felül a társasági szerződésben lehetőség van az ügyvezető képviseleti jogának terjedelmét is korlátozni úgy, hogy bizonyos összeghatár feletti ügyleti értékű szerződések megkötését a tagok a taggyűlés előzetes jóváhagyásához kötik, vagy az ügyvezető önálló döntési jogkörét meghatározott ügycsoportokra korlátozzák. Fontos elhatárolni egymástól az ügyvezető és a cégvezető tisztségét, hiszen a kettő nem ugyanaz. Ha az előd még túl nagy falatnak érezné az ügyvezetést az utódra bízni, akkor akár cégvezetőnek is kinevezheti. A cégvezető olyan képviseletre jogosult munkavállaló, aki tulajdonképpen az ügyvezető munkáját segíti a cég irányításában. Végül szólni kell arról az esetről is, ha az előd időben felismeri, hogy nincs olyan utód a láthatáron, aki alkalmas lenne a későbbiekben a vállalkozás hatékony irányítását ellátni. A gondos tervezés részét képezi ennek a helyzetnek a kezelése is, és ilyen esetben érdemes elgondolkodni nem családtagokból álló, külső menedzsment bevonásán, ami természetesen szintén rejt magában némi többletkockázatot, vagy végső esetben a cég értékesítését, ami egyúttal a családi vállalkozás végét is jelenti.