Az országok eltérő fizetésképtelenségi dinamikát mutatnak a 2024-es évben
Magyarország regisztrálta a legmarkánsabb, több mint 25 százalékos csökkenést a 2022-es ideiglenes kilengést követő jogi szabályozás változása miatt, valamint a magas 2023-as értékek is szerepet játszottak a csökkenésben. Fontos megemlíteni, hogy 2022 második felében volt a változás, de a hatás 2023-ban vált láthatóvá. Abban az évben ugyanis egy új, kényszertörlésekhez kapcsolódó technikai elem megjelenése, valamint a kata változása is befolyásolta az eredményeket, de nem szabad elfelejteni a járvány idején elhalasztott cégmegszűnések 2023-as évre gyakorolt, áthúzódó hatásáról sem.
Visszatérve a friss, tavalyi számokra: Magyarország mellett Szerbia és Bulgária is csökkenést (-12,1 százalék, illetve -5,7 százalék) mutatott, ami a stabilabb makrogazdasági környezetnek köszönhető. Ezzel szemben jelentősen nőtt a fizetésképtelenségek száma Szlovénia (+32,4 százalék), Lettország (+24,6 százalék), Észtország (+10,2 százalék) és Horvátország (+7,3 százalék) esetében, ami a gyenge belföldi kereslet, a megnövekedett költségek és a strukturális kihívások miatt következett be, különösen az építőipar és a kereskedelem területén.
Románia is jelentős, 9,4 százalék-os növekedést tapasztalt, elsősorban a közép- és nagyvállalatok körében, a magas infláció és a fiskális egyensúlyhiány hatására. Lengyelország 19 százalék-os fizetésképtelenségi emelkedést jelentett, ami nagyrészt a pandémiás időszakban bevezetett, ma már széles körben alkalmazott szerkezetátalakítási eljárásoknak köszönhető, amelyek a likviditási problémák kezelésére szolgálnak. Eközben Csehország (+1,9 százalék) és Szlovákia (-3,5 százalék) viszonylag stabil trendet mutatott, Litvánia pedig az előző évhez képest változatlan szinten maradt (-1 százalék), ahol a fizetésképtelenségek elsősorban az építőiparra és a kiskereskedelemre koncentrálódtak.
