Magyarország a 2024-es összesített Megatrend Index alapján az Európai Unió 27 országa közül a 21. helyen végzett. Bár Magyarország összesített pozícióját tekintve nem történt előrelépés 2021 és 2024 között, az okosország-alindex kivételével mindegyik más dimenzióban javított Magyarországon a helyzetén.

A megatrendek egyes alindexei tekintetében Magyarország a digitalizáció tekintetében áll a legjobban: ebben a dimenzióban a 27 tagállam közül – öt helyezést javítva – a 15. helyet szerezte meg hazánk. Ezt követi a társadalmi kohéziós alindexen elért 16. helyezés, illetve a tisztaország-alindexen elért 20. hely. Az ország összképét az okosország-alindexen szerzett pontszámunk rontja: itt három helyet visszalépve került Magyarország a 21. helyre. Bár hazánk az egészségügyi dimenzióban továbbra is a sereghajtók közé tartozik, a vizsgált időszakban két helyet sikerült előrelépni.

Magyarország az egyes indikátorok tekintetében relatíve a legjobban a közbiztonság területén teljesített: az Európai Unión belül hazánkban a második legalacsonyabb a százezer főre vetített rablások száma. Szintén alacsony Magyarországon a 100 házasságkötésre jutó válások száma (2. helyezés), valamint hazánk a 4. legjobb pozíciót érte el zajterhelésnek kitett lakosság (alacsony) arányának tekintetében.
Legrosszabb helyen Magyarország a megelőzhető betegségben elhunytak (26. helyezés) és az öngyilkosságok számát tekintve áll (26. helyezés) az Európai Unióban.

A digitalizáció trendjei

A digitalizációs alindex eredményei megerősítik, hogy a nemzetgazdaságok eredményessége nem csupán a technológiai fejlettségen és a háztartások internet-hozzáférésén múlik, hanem a technológia értő használatán és a folyamatos fejlődésen. Ebben a dimenzióban az első helyet Finnország, a másodikat Hollandia, a harmadikat pedig Dánia szerezte meg.

Az Egyensúly Intézet Megatrend Indexének eredményei alapján a digitalizáció területén hazánk stabilan fejlődött: öt helyezést előrelépve a 15. helyre jutott az elmúlt négy évben. Hazánk különösen sokat javított a háztartások körében regisztrált széles sávú (akár vezetékes, akár mobil-) interneteléréssel rendelkezők arányában (+12 százalékpont), a munkájukhoz internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépet használók arányában (+20 százalékpont), illetve a valamilyen online vásárlást végzők arányában (+21 százalékpont). Ha Magyarország belátható idő belül az élmezőnybe szeretne kerülni, a digitális kompetenciákat vizsgáló indikátoron, az alapszintű vagy annál jobb digitális felkészültséggel rendelkezők arányában kell javítania a pozícióján.

Az oktatás trendjei

Az okosország-alindexen az első helyet Svédország (2. -> 1.), a másodikat Szlovénia (4. -> 2.), a harmadikat pedig Belgium (7. -> 3.) szerezte meg. Az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe szerint Magyarország az oktatási indexen tekintetében a 20. helyen áll az Európai Unióban. Az oktatási rendszer bemeneti adatai, azaz a ráfordítások tekintetében az uniós országok felében romlás tapasztalható. Ehhez a csoporthoz tartozik Magyarország is, amely 9,7 indexponttal kevesebbet ért el a vizsgált időszakban (10. -> 14.).  Magyarország a kimeneti eredményeit –, tehát az oktatás teljesítményét – mérő adatok alapján az utolsó harmadban található. 2021-ben hazánk a 21. helyen végzett és 2016 óta három helyezést rontott (19. -> 21.).  Összességében az adatok azt igazolják vissza, hogy a magyar közoktatási rendszer mind európai, mind regionális összevetésben folyamatosan veszít versenyképességéből.

A környezetvédelem trendjei

A 21. század egyik fő kihívása, hogy sikerül-e megóvni természetes környezetünket, valamint fenntartható módon átalakítani életmódunkat és gazdasági működésünket. A tisztaország-alindex rangsorában Svédország (1. -> 1.) az első, Észtország (7. -> 2.) a második, Olaszország (5. -> 3.) pedig a harmadik helyezést érte el.

Magyarország a vizsgált időszakban egy helyezést javítva a 20. helyre került az összesített tisztaország-alindexen. A zajszennyezettség alacsonyan tartásában például az élmezőnyhöz tartozik az ország, míg az egy főre eső üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a középmezőnyhöz. Bár hazánk teljesítménye fokozatosan javul a legtöbb mutató területén, az uniós mezőnytől így is lemaradóban vagyunk.

Az egészségügy trendjei

Egy társadalom egészségügyi állapota jóllétének talán legfontosabb mutatója, amely az ország versenyképességét is alapvetően határozza meg. Az egészségügyi adatok alapján Svédország toronymagasan vezeti a rangsort: a vizsgált időszak egészében megtartotta első helyezését. A második és a harmadik helyen Írország, valamint Málta található. 27 ország közül kizárólag Bulgária rontott az indexpontszámán.

Bár Magyarország jelentős javulásra volt képes (+11,8 indexpont), az európai rangsorban így is csupán a 23. helyen állunk.  Csekély mértékben, de csökkent a rendszeres, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztás (11 -> 10,7 liter), valamint a rendszeresen dohányzók aránya is (30 -> 28 százalék). A megelőzhető betegségek tekintetében viszont rontott Magyarország, és 2020-ban – egyedül a románokat megelőzve – a 26. helyen végeztünk.

A társadalmi kohézió trendjei

A társadalmi kohéziós alindex célja az, hogy bemutassa, mennyire erős a társadalom megtartóereje. Az Egyensúly Intézet is ezért tekint rá meghatározó tényezőként, amelyet az államoknak is védeniük és ösztönözniük kell. A társadalmi kohéziós alindex tekintetében az első három helyen Szlovénia (1. -> 1.), Ausztria (5. -> 2.) és Ciprus (6. -> 3.) áll.  Magyarország uniós átlag feletti haladást ért el a 2015 és 2020 között: hat év alatt 10 indexpontot javított, ami három helyezésnyi előrelépést eredményezett (19. -> 16.). Az öngyilkosságok száma, illetve a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya is meglehetősen magas Magyarországon, de mindkét indikátor esetében javulást következett be. A 20 év alatti nők körében nőtt a gyermekvállalás. Az országon belüli jövedelmi különbségek nem kiugróak, a válások száma is alacsony, és csökken azoknak a 15. év alatti gyermekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, amelyben nincs aktív kereső. Mindezek mellett a százezer főre vetített rablások száma Magyarországon a második legalacsonyabb – egyedül Szlovákiában regisztráltak kevesebbet.

A Megatrend Index összesített eredményei

A 2024-es Megatrend Index összesített adatai alapján Svédország 2021 óta őrzi első helyét az uniós tagállamok körében. A második és a harmadik helyezésért Finnország, Hollandia, valamint Dánia volt versenyben, végül a finnek a második, a hollandok a harmadik helyet érték el. Érdemes kiemelni Szlovénia és Észtország kiemelkedő fejlődését: mindkét tagállam hat-hat helyezést javított, ez a két ország teszi a leghatározottabb lépéseket a jövő kihívásaira való felkészülésben.

A megatrendek legnagyobb vesztesei az elmúlt években egyértelműen a németek és az olaszok: négy-négy helyezést estek vissza 2021 óta. Ugyanakkor a belgák, a spanyolok, a franciák és a portugálok is eredményei is jelentősen romlottak az utóbbi években. Magyarország a 2024-es összesített Megatrend Index alapján az Európai Unió 27 országa közül a 21. helyen végzett, nem történt változás az előző évhez képest.