Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,1 százalékkal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 5,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 20,5 százalékkal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom nélkül számolva 4,7 százalékos volt a forgalom visszaesése. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához.
Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, ezzel szemben a használtcikk-üzletekben 6,1 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,2 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,7 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 11,1-16,2 százalékkal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal nőtt. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 25,2 százalékkal, 2010-hez képest 37,7 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesését a tavaszi hónapokban az szja visszatérítés, és a hathavi fegyverpénz tavalyi kifizetései miatt okozott magas bázis mellett a kiemelkedően magas – bár csökkenő – infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában továbbra is erőteljes, de egyre enyhébb a visszaesés, az előbbiek mellett a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt. A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy a kiskereskedelmi üzletek árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenéséétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat – amit a háztartások pénzügyi számlái is alátámasztanak –, vagy más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat növelik.
