Franciaországban például súlyos pénzügyi nyomás látható: még azok a fesztiválok is veszteséggel működnek, amelyek 90 százalék feletti kihasználtsággal dolgoznak. A technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek (6-9 százalék), míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják.

A fesztivál, mint élmény – nem csak koncert

A szakember szerint a probléma egyik forrása, hogy sok fesztivál elveszítette a valódi identitását.

A fesztiválok egy része átment koncertszervezővé. Ez azt jelenti, hogy a fókuszuk nem a fesztiválélményre, hanem a line-up szélesítésére, és a nagy húzónevek leszerződtetésére koncentráltak – mondta.

Pedig a fesztiváloknak éppen az adja a vonzerejét, hogy többet nyújtanak egy egyszerű koncertnél:

A fesztiválra azért járnak az emberek, mert szeretnének valami mást kapni, mint amikor elmennek egy koncertre. Egy fesztivál sokkal hosszabb ideig tart, és így mélyebb és sokrétűbb élményt nyújt.

A szakértő szerint a legnagyobb fesztiválok még mindig képesek tömegeket vonzani, ám gazdaságilag már veszteségesek.

2024-ben például a legnagyobb magyar fesztivál 10 millió eurónyi veszteséggel zárt, idén pedig közel 6 millióval. Ez jól mutatja, hogy a korábbi modell már nem fenntartható. Ezt támasztja alá a mai napon a Sziget Fesztivállal kapcsolatban megjelent hírek is, mely szerint a fesztivál jövője bizonytalanná vált, miután a szervezők kezdeményezték a fővárossal kötött területfoglalási megállapodás felmondását. A külföldi tulajdonos nem vállal további kockázatot, de tárgyalások folynak Gerendai Károllyal, a fesztivál alapítójával a rendezvény folytatásáról. Kérdés az, hogy a korábbi alapító képes lesz-e megújítani a fesztivált. Én mindenesetre drukkolok neki, hiszen a Sziget sokkal több, mint egy fesztivál, egy óriási magyar turisztikai brand, amire ennek az országnak nagyon nagy szüksége lenne – mondta a szakember.