A halastavak létrehozását célzó beruházások támogatási kérelmében szereplő összköltsége 973 millió forint volt, a támogatások kedvezményezettje egy budapesti székhelyű egyéni vállalkozó, akinek telephelyei a két településen találhatók.

A Hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett a projektek időtartama alatt (2018 és 2023 között) nem végzett engedélyezett halgazdálkodási tevékenységet, mivel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint halgazdálkodási hatóság nyilvántartása alapján nem rendelkezett halgazdálkodási joggal. Amikor a vállalkozó benyújtotta támogatási kérelmét, olyan korábbi számlákkal akarta igazolni a halászati tevékenységet, amelynek időpontjában ezen kívül vízjogi üzemeltetési engedéllyel sem rendelkezett. Ennek híján a Kedvezményezett a megítélt támogatást jogosulatlanul vette igénybe, valamint azt a MAHOP céljaival nem összeegyeztethető módon használta fel.

A projektek kapcsán a vállalkozó nem lett volna jogosult összesen 117 millió forint gépbeszerzési támogatásra sem, mivel a pályázatokban előírt 20-200 hektárnyi alapterületű halastónál jóval kisebb alapterület volt csupán üzemeltetése alatt.

A Hatóság valószínűsíti, hogy a támogatás kedvezményezettje a projektben elvárt mutatók alátámasztására valótlan gazdasági eseményeket tükröző dokumentumokat, például fiktív számlákat nyújtott be. Egy jellemző példa erre: a kedvezményezett halértékesítési bizonylatokkal akarta bizonyítani a halgazdasági működését, azonban a NAV adatai szerint az öt éves vizsgált időszakban kizárólag annak végén, 2023.12.15 és 2023.12.23 között állított ki nyugtákat, összesen 704 darabot, bruttó 17 421 467 Ft összegben. Vagyis 9 nap alatt a kedvezményezett átlagosan 4 perc 46 másodpercenként állított ki nyugtát, átlagosan bruttó 24 746 forint összegben, ami töredéke a támogatási kérelemben bemutatott számlák értékének.