„A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de természetesen reméljük, hogy a végső döntés előtt tekintettel lesznek a döntéshozók mindegyik érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés" - mondta el Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

Nagyobb környezeti terhelés

A Dunai Építési Szabályzat módosítása a leglátványosabban a XIII. kerületben látszódik a fent említettek miatt, de olyan neuralgikus ponthoz nyúl a főváros, amelynek módosítása az egész Budapesti szakaszra kihat. A terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval kintebb, távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jelentős környezeti hatással jár, hiszen a kintebb eső anyakikötőjükből „üresjáratban" kell bejönniük a belvárosba és ott várakozva egymásra - hisz nem lesz annyi kikötő - kell felvenniük az utasokat. A csoportos turizmus mintegy nyolcvan százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelent, a kisebb cégek pedig nem is biztos, hogy elbírják ezt a plusz terhet. A szállodahajók menetrendje ráadásul több évre előre meg van írva, egy ilyen változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő kapacitás, forgalmi helyzetek és az ebből adódó korlátozások miatt a szervező, üzemeltető vállalkozások a megbízható és kiszámítható célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécs vagy Pozsony.