A 2007-2013-as támogatási ciklus során az unió mintegy 174,72 milliárd euró forráshoz biztosított hozzáférést 11 közép-kelet-európai tagállama számára. Ez évente átlagosan 24,96 milliárd eurót jelent, ami a régió éves GDP-jének 2,3 százaléka. Magyarországon az uniós támogatások a GDP 3,6 százalékát teszik ki, ez a legmagasabb arány a régióban, a második helyezett Litvánia esetében 2,8 százalékon áll ez a mutató.
Magyarország a támogatási ciklusban rendelkezésre álló 24,9 milliárd euró 106 százalékára, 26,5 milliárd euróra kötött szerződést 2013 végéig – derül ki a KPMG jelentéséből. Ebből a szempontból csupán Bulgária előzi meg hazánkat 112 százalékos lekötési arányával. „A szerződéskötési arány azért haladhatja meg a száz százalékot, mert az országok így kívánják bebiztosítani, hogy akkor is teljes mértékben fel tudják használni a ciklusban rendelkezésre álló támogatást, ha egyes projektek a szerződéskötés ellenére nem valósulnak meg, vagy nem járnak 100 százalékos kifizetéssel” – fűzte hozzá Nestor Andrea, a KPMG uniós és kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója. A szerződéskötési arány szempontjából a régióban a csehek és a szlovének a sereghajtók, akik a számukra elérhető források 92 illetve 93 százalékára szerződtek le, de így is alig maradtak el a régiós átlagtól, mely 97 százalék.
„A kormány az utóbbi években intenzív erőfeszítéseket tett, hogy mind a szerződéskötések, mind a kifizetések üteme felgyorsuljon. A jelenlegi időszak kihívása, hogy a maradék 9,3 milliárd eurót is lehívjuk 2015 év végig, ami az utóbbi 2-3 év kifizetési ütemét fenntartva reális célnak tűnik. A legfrissebb, 2014-es adatok alapján egyelőre sikerül tartanunk ezt a gyors ütemet: a kifizetési arány elérte a 76 százalékot, valamint a lekötési arány meghaladta a 115 százalékot, ami biztosíthatja a források teljes mértékű felhasználását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 2007-2013-as ciklus befejezése mellett most zajlik a következő, 2014-2020-as ciklus elindítása is, így jelenleg igen nagy terheléssel kell szembenéznie az uniós pénzekért felelős intézményrendszernek” – mondta Nestor Andrea.
Jönnek, vagy nem jönnek a pénzek?
Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szóvivője szerint Brüsszel számára az uniós támogatások fogadására kialakított új rendszer papíron elfogadhatónak tűnik, de a bizottság biztosítékot szeretne kapni. Az április 15. előttről származó számlákat minden további nélkül kiegyenlítik, a kifizetéseket Brüsszel hivatalosan nem állította le, így Magyarország, ha úgy látja jónak, április 15. utáni számlákat is küldhet.
A szóvivő válaszából az is kiderül, hogy a bizottság ellenőrei a közelmúltban helyszíni vizsgálatokat is végeztek. Az összegyűjtött információk és az intézkedések hatásának elemzése folyamatban van, és segíthet, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződjünk arról, hogy az új irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyan és a szabályokkal összhangban működik.