Vigyázó szemetek Athénra vessétek! Ez lehetne az euróövezet új mottója. A június 17-én tartandó görögországi választások eredményétől függhet ugyanis a közös valuta - és végső soron az Európai Unió, benne pedig Magyarország - további sorsa. A különböző forgatókönyvekben azonban nagyon sok a bizonytalanság és a „ha". Ez a bizonytalanság pedig a piacok jelenlegi viselkedését is uralja, ezért teljesít alul az euró és a forint a devizapiacokon, ezért emelkednek a hozamok az állampapírpiacon.
Ha a felmérések nem hazudnak és valóban a megszorításokat ellenző szélsőbaloldali pártok nyerik el a szavazók többségének bizalmát, az katasztrofális hatással lesz a közös uniós valutára. Amennyiben ugyanis a Sziriza, vagy valamely másik új baloldali tömörülés többséget szerez, és így képes lesz a kormányalakításra, és amennyiben valóban nem hallgat a józan észérvekre és ha valóban fügét mutat az Európai Központi Banknak (EKB), a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) és Brüsszelnek, akkor nincs más hátra, mint a kilépés.
Hacsak
Hacsak Brüsszel le nem nyeli a békát. Jelenleg a görög pénzrendszert, a bankokat az EKB finanszírozza, és ha Görögország nem teljesíti kötelezettségeit, a piacról képtelenek lesznek finanszírozni magukat a görög bankok. Ekkor, ha az EKB behúzza a vészféket és nem finanszírozza tovább a hellén bankokat, a görög pénzrendszer összeomlik, az automaták leállnak, a fizetéseket nem utalják el, a gazdaság pillanatok alatt összeroppan. Athén így rákényszerül, hogy saját központi bankot, és saját valutát hozzon létre. Azonban megroppan a befektetői bizalom az eurózóna más nehéz helyzetben lévő tagállamaival szemben. A legsúlyosabban a görög kilépés Spanyolországot érintheti, Madrid ugyanis éppen az „elgörögösödés" fázisában van, ráadásul a spanyol bankok múlt heti leminősítése után a görög kilépéssel Ibéria hamar elvesztheti a befektetők bizalmát. Spanyolország megmentésére pedig egyszerűen nincs elegendő pénz az uniós mentőalapban. Madird kilépésével pedig öngerjesztő folyamat indulhat be, amely eléri Írországot, Olaszországot és elsodorhatja még Belgiumot is. Az eurózóna megroppanása pedig a globális gazdaságban idézhet elő a 2008-as pénzpiaci válságot kísérő bizalmi válságot. Nem véletlenül érveltek a G8-as csúcstalálkozó résztvevői Görögország eurózónában tartása mellett. Ilyen körülmények között lehetséges, hogy az EKB minden fenyegetőzés ellenére folytatja a görög bankszektor támogatását, azaz a görögök nemet mondanak a megállapodásokra és bent maradhatnak az eurózónában.
Ezt gondolják az emberek a görög helyzetről (videó)
Nagyon valószínű a kilépés
Erre azonban a görög pártok vezetőin kívül csak kevesen számítanak, a legvalószínűbb forgatókönyvnek a görög kilépést és aszabályozatlan körülmények között bekövetkező államcsődöt tartják az elemzők.
Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének szakértői az újabb, június végi görögországi parlamenti választásokra összeállított forgatókönyvcsokrukban közölték, hogy ha a Sziriza végez az első helyen, és olyan kormányt alakít, amely elutasítja a külső pénzügyi segélyprogram takarékossági feltételeit, akkor "nagyon valószínűvé" válna a görög eurótávozás. Ha a Sziriza - bár ez kevésbé valószínű - abszolút többséget kapna, azt az EU-döntéshozók jó eséllyel a további görög eurótagságról szóló, egyértelműen nemleges eredményű népszavazásnak tekintenék, és ebben az esetben a Görögországgal fenntartott viszonyrendszer még hamarabb eljuthatna a töréspontig - áll az RBC elemzésében.
A ház londoni elemzői a kockázati forgatókönyvek közé sorolják azt a lehetőséget is, hogy a betétesek még a következő választások előtt megrohanják a bankokat. Az előző választások előtti két hétben a görög betétesek kétmilliárd eurót vontak ki számláikról. Ez ugyan nem kedvező, de még mindig "csak a kétszerese" az elmúlt három év betétkivonási ütemének, és annak ellenére, hogy külföldön "már forr a vita" a görög eurótávozás lehetőségéről, Görögországon belül ezt a lehetőséget alacsony valószínűségűnek tekintik; legalábbis erről tanúskodik a betétesek magatartása - áll az RBC Capital Markets londoni elemzésében.
Ezt a jelenséget részben magyarázza a Sziriza jelentette ellentmondás, ez a politikai erő ugyanis európárti, viszont ellenzi a megszorításokkal járó konszolidációs programot. Görögországon kívül ez a kombináció összeegyeztethetetlennek tűnik, Görögországban azonban "ennek van foganatja", és ez magyarázza a Sziriza népszerűségét, az euróövezeti tagság ezzel egyidejű erőteljes támogatottságát és így a betétesi pánik hiányát - áll az RBC elemzésében.
A ház szerint azonban az új választásokig hátralévő egy hónap "a jelenlegi környezetben hosszú idő", és mivel a betéttulajdonosok a görög euróövezeti tagság megszűnésének legnagyobb vesztesei között lennének, a választások előtti időszak legsúlyosabb kockázata a bankok ellen esetleg mégiscsak meginduló betétesi roham.
Nagy esés, kemény landolással
Az RBC elemzői szerint éppen a görög eurótagság jelentős - egyes kimutatások alapján 80 százalékos - hazai támogatottsága miatt valószínű, hogy Görögország távozása zűrzavaros körülmények között zajlana le - például bankroham következtében -, semmint tudatos politikai döntés eredményeként. A cég e forgatókönyve szerint a görög eurótagság megszűnése utáni első lépés a határidő nélküli bankzárlat elrendelése lenne, és ebben az esetben a pénzkiadó automatákat is ki kellene kapcsolni.
Mindehhez határellenőrzés bevezetésével is járulhatna a pénzmenekítés megakadályozása végett. Az RBC elemzői szerint mivel az euróövezeti távozás megszűnésének kezeléséhez szükséges tőkekorlátozások az EU-alapjogszabályok nyílt megsértésével érnének fel, Görögországnak "legalábbis időlegesen" az EU-ból is ki kellene lépnie.
Ugyanezt a problémát más nagy londoni házak is felvetették hasonló forgatókönyv-változataikban. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális prognózisa szerint, ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette válik törlesztésképtelenné és kiesik az euróövezetből, akkor a "belátható jövőben" nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat - ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést - kellene bevezetnie.
Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is. Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené - hangsúlyozták az EIU londoni elemzői.
Az RBC Capital Markets új forgatókönyvcsokra szerint azonban van még egy potenciális mód a görög euró- és EU-tagság megszűnésére: a katonai puccs. A cég elemzői elismerik, hogy ez "szélsőséges forgatókönyv", hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy "a teljesség kedvéért" ennek következményeit is meg kell vizsgálni.
A ház felidézi, hogy az EU-alapszerződés lehetőséget ad az egyes uniós tagállamok jogainak felfüggesztésére, ha az adott ország esetében egyértelmű a kockázata a meghatározott alapértékek - köztük az emberi jogok, a demokrácia, a törvényesség uralma, a szabadság és az emberi méltóság - súlyos sérelmének. Az RBC elemzői szerint "nehéz elképzelni", hogy katonai hatalomátvétel esetén ezek az alapértékek ne sérülnének, és egy ilyen fejlemény nyomán döntés születhet Görögország kizárásáról az EU-ból és az euróövezetből.
