Nálunk a lakások hűthetősége nem tartozik a lakóingatlanok hivatalos statisztika által vizsgált komfortelemei közé, ellentétben például a fűtéssel vagy a folyóvízzel. Korábban olyannyira nem számoltak vele, hogy a 2022-es népszámlálás előtt még a cenzusok sem tértek ki rá a lakásállomány összeírásakor.
Azonban a KSH-nak volt egy statisztikája, ami a tartós fogyasztási cikkek között tartotta számon a légkondicionálók elterjedtségét. E szerint 2010-ben mindössze a háztartások 4 százalékában volt légkondicionáló és ez az arány 2020-ra is mindössze 14 százalékra nőtt.
Ezzel szemben alig két évvel később, a 2022-es népszámlálás eredménye már azt mutatta, hogy a hazai lakásállomány 27 százaléka légkondicionált. Bár e két adat (háztartás vs. lakás alapú mérés) nem vethető közvetlenül össze, arra világosan utalnak, hogy az évtized elején forradalmi változások zajlottak a hazai otthonok hűtését illetően. Ebben az időszakban nagyságrendileg mintegy félmillió új vagy modernizált lakásba kerülhetett léghűtő berendezés.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nem érdemes egyetlen okot keresni a hatalmas növekedés mögött.
„Az igény és a lehetőség e kivételes egymásra találása több tényező összjátékaként alakulhatott ki.” Közülük a legfontosabb alighanem az, hogy a klímaváltozás hatása az egyre forróbb nyarakkal a hétköznapokban is megtapasztalhatóvá vált.
