„Fontos tisztázni, hogy pontosan mely vállalkozásokra vonatkozik a szabályozás. Alapvetően szolgáltatás- és termékcsoportokról van szó, így e-commerce (például webshopok, applikációk), lakossági hírközlési és banki tevékenységekről, vagy éppen utazási szolgáltatásokhoz kapcsolódó honlapok, terminálok, elektronikus könyvek és dedikált szoftverek gyártóiról. Természetesen ezen belül különböző megfelelési szintek lehetnek, így például egyes mikrovállalkozások kérhetnek könnyítést, hogy ne kelljen részletes dokumentációt készíteniük az akadálymentesítés kapcsán. Lényeges a szemléletváltás is: az akadálymentesítésre érdemes inkább úgy tekinteni, hogy egyenlő hozzáférést biztosítunk mindenki számára a digitális térben is” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport, illetve az egyedi vállalati igényekre szabott képzéseket kínáló Stylers Academy ügyvezető-tulajdonosa.

Jön az új akadálymentességi törvény, hogyan tovább?

A felkészülés első lépéseként mindenképpen fontos megismerni a magyar jogszabályt, majd az irányelveket, melyek konkrét példákat is közölnek – így pontosan felmérhetjük, milyen előírásoknak kell megfelelni, mely elvárások vonatkoznak vállalkozásunkra. Miközben a meglévő digitális termékeink és szolgáltatásaink megfelelőségéről gondoskodunk, a megvalósuló fejlesztések mindegyikére érdemes alkalmazni az egyetemes tervezés elvét – erre hívják fel a figyelmet a megkérdezett szakértők a Stylers Group Protechtor tudásmegosztó sorozatának következő adásában. Ez azt jelenti, hogy a kezdetektől olyan digitális környezet kialakítására törekszünk, mely szem előtt tartja az érthetőség, érzékelhetőség, olvashatóság, robosztusság elveit. Így például gondoskodhatunk arról, hogy olyan forráskódot alkalmazzunk, ami képes együttműködni a felolvasó szoftverekkel vagy arról, hogy a felületünk alkalmas legyen a tartalom felnagyítására – ezen szempontok pedig minden tervezési folyamatban megjelennek.