Ha nem csupán a szabályoknak szeretnénk megfelelni, hanem valóban egyetemesen hozzáférthető digitális megoldásokat kínálni, minden ügyfélkörnek, már a kezdetektől be kell vonni az érintetteket, hiszen számos olyan felhasználói igény létezhet, melyre mi magunk nem is gondolunk. Az akadálymentességi projekteknél emellett különösen fontos lehet, hogy olyan menedzserre bízzuk annak vezetését, aki jól össze tudja kötni és hangolni a jogi szempontokat, a UX-oldalról érkező megoldásokat, a fejlesztői kihívásokat, mindemellett pontosan érti, milyen elvárásokkal érkeznek az érintett felhasználók.
Ne a büntetést kerüljük, inkább fejlesszünk tudatosan!
Habár a megfelelés célja nem lehet csupán a szankciók elkerülése, nem árt tudni, milyen következményekkel nézhetnek szembe azok a vállalkozások, melyek elmulasztják termékeik és szolgáltatásaik akadálymentesítését. Első körben a hatóságok csupán figyelmeztetik az érintetteket, de ha a konzultációkat követően továbbra is fennállnak a hiányosságok, érkezik a pénzbüntetés, amely az 500 millió forint feletti éves árbevételű cégeknél akár több 100 millió forint is lehet. Nem kizárt, hogy szükségessé válik az adott termék visszahívása is, amely óriási presztízsveszteséget jelenthet a vállalatnak, sőt, az érintett ügyfelek közérdekű kereset jogával élve perelhetnek is a konkrét esetek kapcsán. A tét több szempontból is nagy tehát, ezért érdemes vonatkozó képzésekkel és tudatos tervezéssel felkészülni a közelgő szabályozásra, illetve a speciális igényekkel rendelkező ügyfelek sikeres bevonzására is kiszolgálására.
