Így például a szankciók nem terjednek ki az elsősorban fogyasztásra szánt, valamint az egészségügyi, gyógyszeripari, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2021-es évhez viszonyítva jelenleg az export 49 százaléka és az import 58 százaléka tartozik a szankciók hatálya alá – magyarázza dr. Bognár Alexandra.

Akkor tehát, amikor import- és exportkorlátozásokra gondolunk, akkor nem "létfontosságú" termékekre, hanem valami "extrára" gondolunk. A közelmúlt fontosabb kereskedelmi szankciói körében említendő, hogy 2024. január 1-től elkezdődött a nemzetközi szinten összehangolt "orosz gyémánttilalom" bevezetése. A gyémántkereskedelem ugyanis Oroszország egyik fő bevételi forrásának számít.

Az EU emellett egy új "No Russia" klauzulát is érvényesített az uniós exportőrökre. Ennek lényege, hogy bizonyos tiltott érzékeny áruk EU-n kívüli harmadik országba történő eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele során szerződésben kell megtiltani ezeknek az áruknak a harmadik országból az Oroszországba történő és az oroszországi felhasználásra történő újrakivitelét.

Ilyen áruknak minősülnek többek között az úgynevezett kettős felhasználású termékek, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. Ilyen termék például a szénszál (karbonszál), amelyet polgári célú felhasználás körében teniszütők és más sporteszközök gyártásakor vagy éppen szélerőművek építésére is használnak, ugyanakkor azonban a vegyifegyverek és a rakétarendszerek egyik fontos alapanyaga is.