Az EU a krími és az orosz-ukrán háború óta számos korlátozó intézkedést, úgynevezett szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Ezek egy része személyre szóló szankció, amelyek főként vízumintézkedésekből (pl. utazási korlátozás bevezetéséből) és vagyoni eszközök befagyasztásából állnak, míg másik része olyan gazdasági szankciókból áll, amelyek nem egyéneket vagy szerveket érintenek, hanem magukat az orosz gazdaságot és az ahhoz kapcsolódó gazdasági szereplőket. Ilyen szankció például bizonyos termékek importjának vagy exportjának a korlátozása vagy teljes mértékben való megtiltása.
Fotó: Pixabay
Ha a statisztikákat jobban megnézzük, azt látjuk, hogy mindeddig 21,5 milliárd eurónyi vagyoni eszköz került befagyasztásra az EU-ban. A szankciók több, mint 1700 magán- vagy hivatalos személyre és majdnem félszász szervezetre vonatkoznak. Éppen a nagy számok miatt a gazdasági szankciók olyan magyar cégeket is érintenek, amelyeknek van oroszországi leányvállalatuk vagy üzleti érdekeltségük oroszországi céggel – tette hozzá dr. Suller Noémi.
Nézzük meg az import- és exportkorlátozásokat közelebbről
Az EU import- és exportkorlátozásai miatt az uniós cégek bizonyos termékeket nem értékesíthetnek Oroszországba, és az orosz cégek pedig bizonyos termékeket nem értékesíthetnek az EU-ba. Ezen szankciók kialakításánál a fő szempont az volt, hogy az orosz gazdaságot sújtó hatásokat maximalizálják, miközben a lakosságra ható – vagy az uniós cégekre visszaható – negatív következményeket minimalizálják.
