A bérszakadékon nem változtat az anyáknak járó szja-mentesség
Az Eurostat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az Európai Unióban a nők átlagosan 12,7 százalékkal kevesebbet keresnek egy munkaórára vetítve, mint a férfiak. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2023-ban 15,5 százalék volt, ami javulást jelent a 2012-es 20,1 százalék-hoz képest, de még mindig valamivel magasabb az uniós átlagnál. „A Humán Centrumnál azon az állásponton vagyunk, hogy a szakmai kiválóság nemtől független – ezt viszont a fizetéseknek is tükröznie kell. A nemek közötti bérkülönbség (gender pay gap) problémáját a bruttó bérek kiegyenlítése oldaná meg. Az SZJA-mentesség azonban csak a nettó keresetre van hatással, tehát hosszú távon nem enyhíti a bérkülönbségeket. Valódi megoldást az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése és a bérezési, illetve ösztönzési rendszerek tudatos átalakítása jelentheti. A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaltuk, hogy a 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény hatására a munkáltatók nem változtattak a bérpolitikájukon, a béremelések és a bérbesorolások továbbra is a bruttó bér alapján történtek. Erre számítunk az édesanyáknak járó adókedvezmény kapcsán is” – teszi hozzá.
„Az elképzelhető, hogy az új adókedvezmények hatására egyes cégek inkább a bruttó bérek rögzítésével reagálnak, hogy a nettó bérkülönbség ne növekedjen. Egy direkt módja ennek, hogy az szja-mentességben részesülők bérét befagyasztja a cég – ez az intézkedés azonban tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget és a nők- férfiak közötti bérszakadékot” – mutat rá Dénes Rajmund. Egy másik lehetséges forgatókönyvként említi azt a gyakorlatot, amikor a munkaidő csökkentésével és azzal arányos bércsökkentéssel „kezelik” az adókedvezmény okozta nettó béremelkedést. Ennek egyik jele lehet, ha az intézkedés életbe lépése után jelentősen nő a napi 5-7 órás részmunkaidőben dolgozók aránya.
