Hiába van nagy igény rá, a munkaadók továbbra sem preferálják a részmunkaidőt
A statisztikák azonban arra világítanak rá, hogy Magyarországon a felnőtt munkavállalók (15-64 éves korosztály) mindössze 4 százalék-a dolgozik részmunkaidőben, míg az EU-ban ez az arány 17,8 százalék, azaz több mint négyszeres (!) az eltérés.
A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8 százaléka és 2,4 százaléka). Ez kirívóan alacsony arány például Hollandiához képest, ahol a teljes foglalkoztatottak 63 százalék-át tette ki a részmunkaidőben dolgozó nők aránya, miközben a férfiaknál ez az arány mindössze 24 százalék volt. „A magyar munkaadók továbbra sem preferálják a főállású részmunkaidős foglalkoztatást, inkább diákokat és nyugdíjasokat foglalkoztatnak részmunkaidőben – mert ez költséghatékonyabb és rugalmasabb alternatívát jelent számukra. Pedig ha a kisgyermekes anyák számára szélesebb körben elérhető lenne a részmunkaidős lehetőség, sokkal könnyebb lenne a visszatérésük – és egyúttal a visszaintegrálásuk – a munkaerőpiacra” – véli a szakértő.
Egyenlő munkáért, egyenlő bér jár
Dénes Rajmund Roland szerint az sem kizárt, hogy az adókedvezmény további bérfeszültséget szül az egygyermekes, vagy a bármilyen okból gyermektelen nők és a többgyermekes, kedvezményben részesülők között. A szakértő szerint a vállalatoknak – és főleg a HR szakembereknek – kiemelt felelőssége van abban, hogy hogyan kezelik az ebből fakadó feszültségeket. „Az ajánlat mérlegelésekor fontos figyelembe venni, hogy ezt az adókedvezményt az állam nyújtja, nem pedig a munkáltató. Az ekvivalencia elve továbbra is irányadó: azonos munkáért azonos bér jár, függetlenül a munkavállaló életkorától, családi állapotától, gyermekeinek számától, vagy attól, hogy jogosult-e adókedvezményre. Mégis ez érzékenyen érintheti a gyermektelen vagy egy gyermeket nevelő nőket, akik jogosan érezhetik úgy, hogy azonos mennyiségű és színvonalú munkáért alacsonyabb nettó jövedelmet kapnak” – hívja fel a figyelmet a HR szakember, külön kiemelve: a feszültségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a transzparens bérpolitika és a nyílt kommunikáció a döntéshozók és a HR részéről. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a teljesítményértékelések során a gyermektelen és a többgyermekes munkavállalók egyformán részesüljenek juttatásokban és bónuszokban – függetlenül az állam által nyújtott adókedvezménytől.
