A kabinet megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy négy év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér - jelentette ki a miniszterelnök. "Most talán át tudjuk törni a 90 ezres határt" - mondta Orbán, hozzátéve, nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell "a jelentősen megemelt minimálbér miatti terheket részlegesen, illetve bizonyos területeken teljes egészében ellensúlyoznia a kormányzatnak". Ennek forrása az, "amit a magyar emberek előállítanak" - fűzte hozzá.
A miniszterelnök azt is szeretné, ha eljutna a magyar gazdaság oda, hogy az egy-egy ágazaton belül dolgozó munkaadók, munkavállalók - az állam szükség szerinti részvételével - ágazati bér- és keretmegállapodásokat kötnének. Mint fogalmazott, Magyarország szegény ország, ahol keveset keresnek az emberek, mert nyakig eladósították az országot, és így most másnak dolgozunk.
Az a fontos, hogy néhány kérdésben megingathatatlan egyetértés legyen; ilyen tétel szerinte az, hogy nem lehet a magyar gazdaságpolitikát megszorításokra építeni, valamint az, hogy minél több embernek vissza kell térnie a munka világába. "És ha a piac nem tud munkát adni az embereknek, akkor az állam szervezzen Start-munkaprogramokat, és 2012-ben legalább 200 ezer embert vigyünk vissza a segély világából a Start-munka világába" - közölte.
Fotó: sxc
Orbán Viktor azzal zárta szavait, hogy harcolni fog a devizahitelesek "kihozataláért devizából forintba", a minimálbér-emelésért, a rezsiköltségek megfékezéséért, a segélyből munkába való visszatérésért és az államadósság-csökkentésért. (A kormány jövő évi cafeteria terveiről itt olvashat bővebben.)
Aggódó szövetségek
A "drasztikus" minimálbér- és garantált bérminimum-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentős hányadának, és az 5 százalékos béremelési elvárás is "indokolatlan és teljesíthetetlen" a legtöbb vállalkozásnál, többszöröse a termelékenység növekedési ütemének - írja csütörtöki állásfoglalásában a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A munkaadói szervezet szerint bár üdvözlendő, hogy az előzetesen napvilágot látott tervek alapján a kormány megosztaná a béremelés többletráfordításait a vállalkozásokkal, ez önmagában azonban nem elégséges a növekvő bérköltségek versenyképességben és foglalkoztatásban okozott kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. ( A 49. Közgazdász-vándorgyűlésen is sokan kritizálták a minimálbér-emelést.)
Az MGYOSZ úgy véli, hogy a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés a kis- és középvállalatok és számos szolgáltató cég esetében a szürkülés irányába hathat. Leginkább a belföldi szolgáltató és feldolgozó munkahelyek megszűnését vonhatja maga után, és munkára váró százezreket távolít a lehetőségektől - hangsúlyozzák a közleményben.
Az 5 százalékos bérajánlással kapcsolatban megjegyzik: a hiányszakmákban a piac ilyen, vagy ennél magasabb emelést is kikényszeríthet, míg azokban a gazdasági szegmensekben, ahol a munkanélküliség már ma is magas, tovább rontja a helyzetet.
Hasonló véleményen van Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint a kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben. Az MKIK vezetője hangsúlyozta, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre Parragh László száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út".
Forrás: sxc
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint az élelmiszer ágazatot a jövőre életbe lépő 2 százalékos általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó tervek is aggasztóak a magyar élelmiszeripart tekintve - véli állásfoglalásában az ÉFOSZ.
A célok jók, a megoldások kevésbé
Az MGYOSZ hangsúlyozza, egyetért a kormány által megfogalmazott fő célokkal, vagyis azzal, hogy csökkenteni kell az állam eladósodottságát, valamint azzal is, hogy meg kell őrizni a munkahelyeket, és újakat létrehozni. A szövetség egyetért azzal is, hogy számos jogszabály és az intézményi rendszer lényeges részeinek alapvető átalakítása indokolt. "A gazdaság szereplői szempontjából a kormányzati döntések volatilitása, az előzetes egyeztetések hiánya, a szakértői vélemények gyakori mellőzése azonban bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és számos esetben a kitűzött céloktól eltérő eredményt, hibás jogszabályalkotást eredményezhet" - fejti ki az MGYOSZ a közleményben.
A banki különadó, valamint a devizahitelek előtörlesztése hatványozottan érinti a vállalati szférát, hiszen a szűkülő banki források miatt romlanak a vállalatok hitelhez jutási lehetőségei, és jelentősen nőnek a hitelkamatok. (Orbán júniusban azt nyilatkozta, hogy csak azokat hívják vissza a munka világába, akiknek munkát tudnak adni. "És hamarosan mindenkinek tudunk majd adni")
A kis- és középvállalkozások számára kezelhetetlen, de a nagyok számára is jelentős probléma a volatilis árfolyam. "A hiteles és kiszámítható gazdaságpolitika, és az óvatos kormányzati kommunikáció segíthet a hektikus devizaárfolyam-mozgások tompításában" - vélekedik a szervezet.
A beruházási aktivitás növelése és elősegítése érdekében az uniós pénzügyi alapok forrásainak a jelenleginél egyszerűbb és gyorsabb felhasználására irányuló intézkedések az MGYOSZ álláspontja szerint nem halaszthatók tovább. Ez olyan jelentős kormányzati gazdaságélénkítő eszköz lehet, amely részben ellensúlyozhatja a vállalati finanszírozási feltételek romlását - fűzik hozzá. A munkára rakódó terhek - a kormány eredeti programjával ellentétben -, ha minimálisan is, de nőnek, pedig az ilyen jellegű terhelés már ma is magas - hívja fel a figyelmet a szövetség.
