A JP Morgan citybeli befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői a minap Budapesten folytattak tájékozódó megbeszéléseket a nemzetgazdasági minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseivel, valamint magánszektorbeli közgazdászokkal és helyi piaci szereplőkkel. Erről összeállított, Londonban e hétvégén kiadott elemzésükben a JP Morgan elemzői kiemelték, hogy magyar részről "szinte mindegyik" tárgyalásukon hangot kapott a kereslet gyengeségével kapcsolatos aggodalom. A háztartások gyors ütemben építik le adósságukat, és a helyi szakértők a JP Morgan elemzőinek beszámolója szerint úgy vélekedtek, hogy a lakosság az augusztusban folyósítandó magán-nyugdíjpénztári reálhozamok zömét is adósságcsökkentésre fordítja majd.
A devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések között várhatóan 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a következő 3,5-4 évre, bár a megbeszéléseken elhangzott 190 forintos árfolyamrögzítés lehetősége is - írták budapesti tárgyalásaikról összeállított elemzésükben a JP Morgan londoni szakértői. A ház citybeli elemzőinek véleménye szerint azonban a fogyasztói keresletre ez csak "elhanyagolható" hatással lesz, mivel a háztartások tudják, hogy átmeneti intézkedéscsomagról van szó, és ha a svájci frank tovább erősödik a forinttal szemben, akkor a magyar háztartások valószínűleg elővigyázatossági megtakarításokat halmoznak fel a törlesztési kötelezettségek jövőbeni növekedésére számítva.
Inflációs kockázat
A JP Morgan szakértőinek budapesti tárgyalásait összegző elemzés szerint ugyanakkor az MNB "nincs meggyőződve" arról, hogy a gyenge hazai kereslet bármiféle lefelé irányuló nyomást gyakorolna a magyarországi inflációra, mivel a jegybank illetékesei úgy vélekednek, hogy ebben inkább strukturális, semmint ciklikus gyengeség tükröződhetne, amiből alacsonyabb potenciális kibocsátás és kisebb negatív kibocsátási rés következik. Az MNB-ben jelenleg mínusz 3,5 százalékosra becsülik a magyar gazdaságban érvényesülő kibocsátási rést - áll a JP Morgan londoni elemzésében.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét mutatja negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.
A JP Morgan elemzői szerint az MNB a változatlanul gyenge reálgazdasági teljesítmény miatt nem lát "erőteljes okot" a mihamarabbi kamatemelésre, de a lanyha hazai kereslet ellenére is készen állna a szigorításra, ha tovább növekednének az inflációs célra ható, felfelé mutató kockázatok. Ha a nyersanyagárak kiújuló emelkedése miatt az éves összevetésű inflációs ütem átlépné például az 5 százalékot, annak már kamatemelés lehet a következménye, különösen abban az esetben, ha a forintárfolyam nem ellensúlyozná a nyersanyagár-emelkedésből eredő inflációs nyomást - áll a JP Morgan elemzésében. Az MNB kommunikációjában az szerepel, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérhető 2012 végére változatlan kamatszinttel is, "mi azonban úgy érzékeljük, hogy a júniusi új (inflációs) jelentés esetleg felvetheti a szerény mértékű szigorítás szükségességét a 3 százalékos cél jövő év végi teljesítéséhez ... ez megfelelne a mi 25 bázispontos kamatemelési (előrejelzésünknek)" - írták a JP Morgan londoni elemzői.
Mások szerint is várható kamaszigorítás
A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzőinek legutóbbi helyzetértékelésében például az állt, hogy a magyar jegybank előrejelzése a következő negyedévekben várható dezinflációról a folyamat irányát tekintve helyes, az inflációs ütem csökkenésének mértékével kapcsolatos várakozás azonban "túl ambiciózus". A Morgan Stanley saját előrejelzése az, hogy az idei átlagos magyarországi infláció 4,6 százalék, a jövő évi pedig 3,9 százalék lesz. Mindezek alapján a cég londoni elemzői azt jósolják, hogy az MNB következő kamatmódosítása nagyobb valószínűséggel lesz emelés, mint csökkentés.
