A magyar munkaerőpiacon még mindig jelentős a fluktuáció

A fluktuáció egyes iparágakban továbbra is magas, ezért a toborzás sok esetben inkább pótlás, mintsem bővülés.

„Egyes iparágakban a fizikai dolgozók gyakran gyorsan, akár már pár ezer forintos bérnövekedés miatt is váltanak. A szellemi munkavállalók esetében a cégkultúra és a munkakörülmények nagyobb szerepet játszanak a döntésben” – mondta Mihályi Magdolna.

Kiemeli: az 5–6 százalékos fluktuáció még elfogadható, de a 20–25 százalékos cserélődés már komoly problémát jelez és vállalati szinten kell feltárni az okait.

Munkaerőtartalék: 300 ezer fő, de kérdéses az integrálhatóság

A jelenlegi munkaerőtartalék körülbelül 300 ezer fő, ami jelentős csökkenés a 2010-es 738 ezres értékhez képest. Ennek az állománynak az összetétele kulcsfontosságú: ha túlnyomórészt alacsony iskolázottságú vagy nehezen integrálható munkavállalókról van szó, akkor a cégek számára korlátozott lehetőséget jelent. A gyermeküket nevelő anyák visszacsábítása jelenleg is potenciális tartalékot jelent – amelyre kormányzati intézkedések is irányulnak – de ehhez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, például kismama műszakok kialakításával. A munkanélküliek számának esetleges további növekedésével szintén kulcskérdés, hogy milyen minőségű munkavállalók kerülnek ki a munkaerőpiacra.

A gyorsan adaptálható HR stratégiák és a munkaerő-kölcsönzés is előtérbe kerülnek

A kölcsönzött külföldi vendégmunkások foglalkoztatása továbbra is fontos szerepet játszik jelenleg a munkaerőpiacon. Bár a magyar munkavállalók alkalmazása költséghatékonyabb, egyes cégek már eleve a külföldi munkaerőre, például filippínókra építenek, akik gyorsan integrálhatók és megbízhatóan teljesítenek. Amennyiben a hazai tartalékok mozgósítása nem bizonyul elég hatékonynak, a jövőben a külföldi munkaerő szerepe várhatóan tovább nő.