A Ptk. és az átalakulásokra vonatkozó speciális jogszabályok alapján 2023 végéig szétválás csak olyan módon történhetett, hogy a szétválást követően a jogutód vagy jogutódok egymás, illetve a jogelőd mellett helyezkedtek el a tulajdonosi láncban. A leválás alapvetően abban különbözik a kiválástól, hogy a jogutód jogi személy tagja maga a jogelőd, azaz a szétváló jogi személy lesz és nem annak a tagja vagy tagjai. Vagyis nem testvérvállalata lesz a jogutód, hanem a leányvállalata a jogelődnek.

A leválás jogi folyamata az általános átalakulási szabályok szerint történik, a leválás a kiválás speciális eseteként a kiválás eljárási rendje szerint mehet végbe. Következésképpen a leválasztott vagyon vonatkozásában változatlan marad az átalakulás valamennyi garanciális hitelezővédelmi jogintézménye (pl. hitelezőknek szóló hirdetmény, audit kötelezettség).

Mint minden kiválásnál, itt is van mód arra, hogy a leválási folyamat során a jogutódba új tag lépjen be. A leválásnál azonban kizárólag a változatlan formában tovább működő jogi személyben létesíthető új tagság, a megalapításra kerülő jogi személyben nem, mert a leválás fogalmi eleme, hogy a létrejövő új jogi személy egyedüli tagja az alapító (változatlan formában tovább működő jogelőd) jogi személy.

A leválás intézményének bevezetésével a jogalkotó egy olyan problémára nyújt megoldást, amire már évek óta egyre növekvő igény volt a gazdasági-társadalmi életben – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal irodavezető partnere.