"A Kilábalás program megközelítése alapvetően különbözik a gazdasági problémák kezelésére tett eddigi hazai kísérletektől: a fő célunk az volt, hogy a gazdasági szereplők ösztönzőit, motivációit tudjuk megváltoztatni, olyan rendszert hozzunk létre, ahol megéri dolgozni és növekedni." - hangsúlyozza Orbán Krisztián az Oriens ügyveztő partnere, és hozzáteszi: "Ha az ösztönzők nem torzítanak, akkor automatikusan elindul egy kedvező folyamat: egyszerre lehet gyorsan növekedni, és a költségvetési hiányt csökkenteni. A programban javasolt intézkedések fenntartható módon kívánják növelni a magyar gazdaság növekedési ütemét, annak érdekében, hogy a fejlett európai országok gazdasági szintjéhez történő felzárkózásunk minél gyorsabb legyen."
A magyar gazdaság növekedési modellje kifulladt, a jelenlegi helyzetben a külföldi tulajdonú vállalatoknak nem éri meg beruházni, a magyar tulajdonú kis- és középvállalatoknak növekedni, az inaktív embereknek pedig munkát vállalni. A magas állami kiadások miatt állandósuló deficitnyomást a magyar gazdaságpolitika ezidáig a foglalkoztatásra kirótt adó-és járulékterhek növelése révén próbálta meg enyhíteni. A drága élőmunka viszont a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen folyamatokat indított el a külföldi és a magyar vállalatoknál egyaránt: a külföldi vállalatok túltőkésítéssel reagáltak, így ma már nem éri meg nekik több tőkét behozniuk; a magyar vállalatok viselkedésének pedig szerves része lett az adóelkerülés, ezért zömmel megmaradtak a kis családi vállalkozások szintjén. Emellett a szociális célú költségvetési kiadások rossz szerkezete miatt alacsony a munkavállalási hajlandóság, számos területen pedig a munkakínálat minőségi problémái akadályozzák a gazdasági növekedést.
Kilábalás a gazdasági csapdából
"Ahhoz, hogy a növekedési csapdából való kilábalás sikeres legyen több területen egyszerre kell számottevő változást jelentő intézkedéseket lépni. Egyszerre kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat, az élőmunka terheit, valamint átalakítani a szociális kiadások rendszerét, hogy olyan ösztönzőket hozzanak működésbe, melyek alapján Magyarországon megéri majd dolgozni és növekedni" - összegzik javaslataikat a "Kilábalás" tanulmány szerzői: Barabás Gyula, Holtzer Péter, Orbán Krisztián és Vojnits Tamás. A már rövid távon kézzelfogható változásokat előidéző intézkedések mellett szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek a munkaerő minőségének javítását célozzák, de hatásuk csak néhány év elteltével lesz értékelhető.
A mainál lényegesen magasabb gazdasági növekedés eléréséhez mindenek előtt csökkenteni kell a munkát terhelő adókat. Csak így lehetséges ugyanis, hogy bővüljön a munkaerő iránti kereslet, mérséklődjön az adóelkerülés, a kisvállalatoknak pedig megérje legálisan gazdálkodva bővülni.
"Meg kell változtatni a szociális ösztönzők rendszerét, hogy a nem aktívak támogatásai ne gátolják a munkavállalási hajlandóságot, a munkakínálat növekedését." - emeli ki Holtzer Péter, az Oriens partnere és hozzáteszi: "Ugyanis a foglalkoztatás növeléséhez a kereslet mellett a munkakínálat bővülésére is szükség van. Javítani kell a munkaerő képzettségi szintjét, hiszen a foglalkoztatás középtávú emelkedésének kulcsa a munkaerő minőségének javítása." A tanulmány szerint fókuszáltan kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat. A kiadások csökkentésének csak egyik célja, hogy megszűnjön az állandó deficitnyomás és a hiány növelése nélkül lehessen az élőmunka terheit csökkenteni. Legalább ilyen fontos szempont, hogy megváltozzon a költségvetési kiadások szerkezete és az adócsökkentéssel együtt jelentős jövedelem-átcsoportosítás történjen az inaktívaktól a dolgozó emberek felé.
Állami kiadáscsökkentés
Az állami kiadások csökkentésének tekintélyes részét éppen az élőmunka terheinek jól irányzott csökkentése teszi lehetővé. Az SZJA csökkentés eredményeképpen ugyanis az állami alkalmazottak nettó bére 20-30 százalékkal nő, így lehetőség nyílik a bruttó bérek rögzítésére az állami dolgozók érdekeinek sérelme nélkül. Emellett az állami alkalmazottak után fizetendő járulék összege is csökken a markáns járulékcsökkentésnek köszönhetően.
A kiadáscsökkentés közel 40 százaléka a szociális célú és a nem hatékony munkaerő piaci támogatásokhoz kötődik. A javaslatok a munkavállalási hajlandóság növelése érdekében erőteljesebben mérséklik a munkaképes korú, de nem dolgozó ellátottak juttatásait. A nyugdíjba menetel feltételei, a nyugdíjemelés szabályai és a családtámogatások rendszere úgy változik, hogy megérje minél többet és minél tovább dolgozni. A tanulmány a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékének csökkentésére is javaslatot tesz, mivel a szerzők szerint az élőmunka terheinek mérséklése hatékonyabban tudja elősegíteni a vállalatok növekedését, mint az eddig mérsékelt hatékonyságúnak bizonyuló szubvenció.
A programban megfogalmazott intézkedések 2009-ben összesen 700 milliárd forinttal, a GDP 2,4%-ával, 2010-ben több mint 1000 milliárddal, a GDP 3,4%-ával mÉrséklik az állami kiadásokat
Az adórendszer átalakítása
Az adórendszer átalakításával kapcsolatosan 4 célt fogalmaztak az Oriens szakértői: a munkakereslet minél nagyobb mértékű növelését, a kis- és középvállalatok minél nagyobb mértékű visszaterelését a legális szférába, a tényleges jövedelmek bevallásának ösztönzését, valamint az egész rendszer lényeges leegyszerűsítését, kiszámíthatóvá tételét.
"A javasolt adóváltoztatások nemcsak adócsökkentést, hanem az adórendszer arányainak átalakítását is jelentik. Nő a nem a foglalkoztatást terhelő adók súlya, miközben érezhetően csökken az élőmunka terhelése." - véli Barabás Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, az Oriens tanulmány külső szakértője, aki a tervezett intézkedések hatását így számszerűsíti: A teljes adóbevétel 700 milliárd forintos csökkenése mellett az ÁFA és a jövedéki adó emelése 300 milliárd forint többletbevételt generál. Ennek köszönhetően az élőmunka terhei már az első évben 1000 milliárd forinttal, a GDP 3,5 százalékával csökkenthetőek.
A foglalkoztatás terhein belül a program elsősorban a munkáltatói járulékok csökkenésével számol. Ez a leghatékonyabb módja ugyanis annak, hogy mérséklődjenek a foglalkoztatás költségei és növekedjen a munka iránti kereslet. Az adócsökkentési program a munkáltatói járulékok csökkentésére mintegy 700 milliárd forintot fordít, miközben az első évben több mint 300 milliárd forinttal, két év alatt pedig mintegy 500 milliárd forinttal mérséklődik az SZJA terhelés. A munkavállalói járulékokból származó bevétel csak kisebb mértékben csökken, a nem hatékony SZJA kedvezmények eltörlése pedig némi többletbevételt jelent az államnak.
"Az adócsökkentés első fázisában a legfelső adókulcs megszüntetése és egy egykulcsos adó bevezetése nem tűnik célszerűnek." - Vojnits Tamás az Oriens partnere, vezető közgazdász ezt azzal indokolja, hogy ez a megoldás az adócsökkentésre fordítható összeg jelentős részét a 270 ezer forintnál magasabb jövedelmi szintekre osztja el. "Ezzel nem azt kívánjuk mondani, hogy ezen jövedelmi szintek gazdagsága indokolja a magasabb adórátát, csak azt, hogy a rendelkezésre álló összegből nagyobb mértékű adócsökkentés lehet elérni a 70 és 270 ezer forint közötti havi jövedelemmel rendelkező mintegy 2,5 millió fős célcsoportnál, ha nem egykulcsos rendszert alkalmazunk." Többkulcsos rendszerrel így nagy valószínűséggel nagyobb mértékű foglalkoztatási és fehéredési hatást lehet elérni.
A javasolt adóváltoztatás hatására felére csökken 100 forint bér kifizetésének költsége. Ma az átlagbér körüli jövedelemszinten 100 forint nettó bért közel 140 forint adó és járulék terhel, az adócsökkentési javaslat hatására ez a költség 70 forintra csökken. Az adócsökkentés nemcsak a munkáltatók költségeit mérsékli, hanem a munkavállalók számára is érzékelhető jövedelem-növekedéssel jár. A program számottevő mértékben, átlagosan mintegy 20 százalékkal növeli a 100 ezer forintnál magasabb bruttó bérrel rendelkező közel 3 millió munkavállaló nettó bérét.
Járulékfizetési minimum, megszűnő minimálbér
A járulékráták összességében 11 százalékpontos csökkentése mellett járulékbefizetési minimum bevezetését is javasolják a szerzők. Ezzel céljuk az, hogy a 70 ezer forintnál alacsonyabb havi jövedelmet bevallók körében szűküljön a befizetett járulékok, és az igénybevett szolgáltatások közötti rés, és a legalacsonyabb jövedelmi szinteken a járulékrendszer ne ösztönözzön a jövedelmek elrejtésére. A járulékminimum bevezetése emellett megteremti annak lehetőségét, hogy megszűnjön a minimálbér intézménye, és így a bérminimum ne legyen akadálya annak, hogy emelkedjen az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága.
A 2009-ben meghozott ösztönző és kiadáscsökkentő lépések egy részének hatása csak 2010-ben jelentkezik, ezt érdemes az élőmunka terheinek további csökkentésére fordítani. Mivel az egyensúlyi problémából fakadó sebezhetőség jóval kisebb, mint a 2006-2007-es kiigazítás előtt volt, rövid távon a gazdasági szereplők motivációnak megváltoztatása, és az ösztönző-rendszer átalakítása élvez prioritást.
"Mindezek miatt azt javasoljuk, hogy a program második évében jelentkező kiadáscsökkenést még ne a hiány konvergencia programon túli mérséklésére, hanem az élőmunka terheinek további csökkentésére fordítsuk." - hangsúlyozza Orbán Krisztián. Növekedési programjukat sikeresen megvalósító országok (pl. Írország) is ily módon forgatták vissza a további forrásokat a növekedés erőteljesebb felpörgetésébe. A "Kilábalás" program második évében a kiadások csökkenése miatt GDP 1 százalékának megfelelő, vagyis további közel 300 milliárd forintos csökkentésre van lehetőség.
A tanulmány teljes terjedelmében megtalálható június 5-től a www.kilabalas.hu oldalon.
