Ha a vármegyék eredményét megbontjuk, s külön vizsgáljuk a székhelyek mutatóit, akkor ismét előbukkan néhány váratlan eredmény. A legpörgősebb nagyvárosi lakáspiac Salgótarjáné (45), azaz itt cseréltek legnagyobb arányban gazdát a lakások. Ugyancsak kiemelkedően magas a forgási ráta Nyíregyházán (41,2), Békéscsabán (41) és Szolnokon (40,8). A lehetséges magyarázatok közül Valkó Dávid azt emeli ki, hogy ezeken, az egyébként széles körben kevéssé vonzónak gondolt területeken nagyon csekély az új építések száma. Amíg például Győrben a sok új lakás elviszi a kereslet egy részét, az ipar- és ingatlanfejlesztésből kimaradó területeken az összes felmerülő családi igényt a használtpiacon kénytelenek kielégíteni, ami fokozza az ottani fordulatszámot. Emellett a relatív olcsóság lehet vonzó akár a környékről beköltözők számára is.
A vármegyeszékhelyek listáján a másik végletet Zalaegerszeg képviseli igen alacsony, 29,8-as forgási sebességgel. Ám az talán ennél is érdekesebb, hogy a városhatáron túl szinte pezseg az egész vármegye. A székhely nélkül számított területen ugyanis minden ezer lakásból évente átlag 42,5 került piacra, ami valamennyi vármegyei vidék összevetésében a legmagasabb érték.
