Egy ilyen mozgalmas fél évtized áttekintése arra is alkalmas lehet, hogy az egyes vármegyei lakáspiacok jellemző intenzitását is összehasonlíthassuk. Ekkor a méretekből adódó torzítás kiküszöbölésére a tranzakciószám mellett a meglévő lakásállomány nagyságát is számba kell venni, amihez jó közelítésű adatokat szolgáltat a 2022-es népszámlálásból elérhető lakott lakások száma is (noha enyhe torzítást okozhatnak az egyes alternatív lakáshasználati módok – mint a be nem jelentett kiadás, iroda – területi eltérései).
A vizsgált periódusban a hazai piac intenzitását az jellemezte, hogy minden ezer otthonból évente átlagosan 35 cserélt gazdát, ugyanakkor az egyes területek ettől jóval eltérő, és gyakran meglepő forgási sebességet mutattak.
A lakáspiac centrumának tartott Budapest mutatója (a 2022-es lakott lakások számára vetített 2018-22 közötti átlagos forgalom, 1000 lakásra) 35,8, ami alig múlta felül az országos átlagot. Ezzel szemben négy olyan intenzív piacú vármegye is volt, ahol a forgási sebesség a 40-et is elérte: Jász-Nagykun-Szolnok (42), Heves (40,6), Somogy (40,5) és Békés (40,4), a Balaton térségét leszámítva ezek közül egyiket sem szokták a különösebben keresett térségek között emlegetni. A skála másik végén, ahol a legcsekélyebb valószínűséggel adtak el otthont, a fővárost övező – és részben a már említett technikai jellegű adatfeldolgozási lassulással érintett – Pest vármegye áll a sor élén, 24,5-ös mutatóval, azt követi a nyugati határ közelében Győr-Moson-Sopron (31,1) és Vas (32,7).
