Az Eurostat közelmúltban publikált lakáspiaci forgalmi kimutatása alapján a vizsgált uniós országok legpezsgőbb lakáspiacaként aposztrofálható a magyar. A statisztika módszereivel egy-egy országon belül is meghatározhatóak a piac tartósan aktív vagy csendesebb régiói.

Kifejezetten alkalmas erre a 2018 és 2022 közötti időszak, ami igazán mozgalmas volt a hazai használtlakás-piacon. A vizsgált időszak első éveiben virágzott a piac, amire jött a Covid okozta sokk, majd abból egy felpattanás, és a KSH által feldolgozott utolsó teljes évben, 2022-ben máris a következő lejtmenettel kellett szembenéznie a szektornak. Ebben a fél évtizedben a hazai használt lakások forgalma egyik évről a másikra is nagyot változott. Míg az ötéves periódus átlagos tranzakciószámára vetítve 2018-ban a forgalom elérte ennek 110 százalékát, addig 2019-ben 104 százalék, 2020-ban 89 százalék, 2021-ben 106 százalék és 2022-ben 91 százalékon állt a mutató.

Abban is jelentős a különbség, hogy ezek a hegy- és lejtmenetek mennyire viselték meg az egyes hazai részpiacokat. Budapest pontosan hozta az országos átlagot, azaz 2022-ben 17 százalékkal volt alacsonyabb a forgalma, mint négy esztendővel korábban. Ehhez képest Pest vármegyében a tranzakciószám közel felére zsugorodott (noha ebben vélhetően a NAV adatfeldolgozásának a területen ismert lassulása is közre játszik). Hasonló mértékű és irányú elmozdulást máshol nem regisztráltak, a következő csoportba viszont több vármegye is bekerült 20 százalékot meghaladó eséssel, így Fejér, Baranya, Komárom-Esztergom, Veszprém, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád. Egyetlen terület van, ahol ez az összevetés – hajszállal, de – pozitív eredményű: Szabolcs-Szatmár-Beregben a használt lakások forgalma 2022-ben nem egészen fél százalékkal magasabb volt, mint a Covid előtti „béke években”. 5 százaléknál kisebb visszaesést regisztráltak még Somogyban, Hevesben és Nógrádban. Ezek az eredmények Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének tapasztalataival egyezően arra utalnak, hogy az utóbbi több mint öt év társadalmi és gazdasági kihívásai, illetve a fejlettségükből adódó nagy ütemű áremelkedés főleg a prosperáló hazai területeken okoztak megrázkódtatásokat a használtlakás-piacnak, a csendesebb forgalmú területek viszont válságállóbbnak bizonyultak.