„A virsli összetevőiről sokféle legenda kering, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározással szolgál arra vonatkozóan, milyen terméket tekinthetünk virslinek: legalább 51 százalékos hústartalommal készül, a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 mm-t.” - mondta Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.).
Azokat a termékeket, melyek nem felelnek meg az Élelmiszerkönyv virslire vonatkozó előírásainak, fantázianévvel illetik – például rudacska, pálcika, vürstli. Ezek többnyire baromfi és ízesített baromfi termékek, de sertés alapanyagból készült termékeknél is előfordul. Utóbbinál általában a zsír- vagy a víztartalom határérték feletti, és ezért nem felel meg a virsli kategória előírásainak.
A csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm) nem számítható bele a hústartalomba, ezért ezt külön jelölni kell a címkén.
Végezetül, a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit. A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ, 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők. Bár az utóbbi szempont egyre többek számára válik fontossá a gazdasági kihívásoknak köszönhetően, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a termékek magasabb ára általában a magasabb minőséget tükrözi. A feltűnően olcsóbb vagy alacsonyabb minőségű virslik nem mindig adják vissza azt az ízvilágot és élményt, amelyet elvárunk.
