A digitalizáció egy evolúciós lépés, mégsem úgy kezeljük

A DSA természetesen külön foglalkozik az olyan piaci óriásokkal, mint a Google, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, de az olyan vállalatokkal is, mint a Booking.com, az Alibaba és az Amazon Store – ezek legalább havi 45 millió aktív felhasználóval bírnak csak az EU-ban. Számukra további kötelezettségeket ír elő a szabályozás, így például, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel kapcsolatban éves kockázatelemzést kell végezniük, átláthatóbbá kell tenniük az algoritmusok és botok működését, de a gyermekek felé irányuló, profilalkotáson alapuló célzott reklámozást is fel kell függeszteniük. Mindez a felhasználók érdekeit és biztonságát hivatott szolgálni, ugyanakkor szakértői vélemények szerint a szabálycsomag megalkotói félmunkát végeztek azzal, hogy nem veszik figyelembe az online tér alappillérét: magát, az embert.

„Fontos látni, hogy a digitalizáció alapjaiban véve nem idegen jelenség, szinte az emberi alaptermészetbe kódolt igény ugyanis, hogy valahogy könnyítsünk a mindennapi feladatainkon, vagy ha lehet, valaki vagy valami más végezze el ezeket helyettünk. Ezért kezdtünk el eszközöket, például kőbaltát használni, ezért találtuk fel a kereket, és most ezért bízzuk szoftverekre vagy éppen a mesterséges intelligenciára, hogy számoljon helyettünk vagy írjon szöveget nekünk. Csakhogy ameddig döntően a fizikai térben zajlottak ezek a tevékenységek, addig egyértelműek voltak a szabályok: nem szabad lopni, rongálni, mások testi épségét veszélyeztetni, rágalmazni. Hiába fejlődik villámléptekkel a technológia, valahogy még mindig nem tudjuk elfogadni, hogy ezeket a kötöttségeket a digitális térbe is át kell vinnünk, ott is egyénként kell felelnünk a tetteinkért. Támogatható törekvés az óriási adatvagyonnal bíró techóriások szigorúbb szabályozása, de ez csupán félmunka: az ember szintjén kell szabályozni a tömegplatformokat" – javasolja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.