Mikor bukhat meg egy magyar cég?

A cégeknek résen kell lenniük, hiszen akár közvetetten is támogathatják Oroszország hadiiparát, ha egy olyan céggel üzletelnek, amely akár közvetlenül, akár láncolatban egy másik cégen keresztül közvetetten hozzájárul az orosz hadsereg működéséhez, fejlesztéséhez vagy a háborús tevékenységekhez szükséges eszközök előállításához. Ez történhet például olyan ún. kettős felhasználású termékek – többek között fegyverek, alkatrészek, technológiák – szállításával, haditechnológiát támogató kutatás-fejlesztési támogatással, vagy logisztikai, pénzügyi vagy egyéb üzleti együttműködéssel. Képzeljük el, hogy egy magyar cég mikrochipet exportál egy török üzleti partnerének. A mikrochipet eredetileg ipari automatizálásra szánták, de az katonai célra – például drónokban, rakéták irányítórendszereihez – is felhasználható. Ha a török üzleti partner ezt a mikrochipet továbbértékesíti Oroszországnak, a magyar fél az úgynevezett „No Russia” klauzulával nem zárta ki szerződésben az oroszországi újrakivitelt, akkor megsértheti a szankciós szabályokat. Különösen igaz az akkor, ha ráadásul tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a mikrochipek végső rendeltetési helye igazából Oroszország – teszi hozzá dr. Suller Noémi.

Az újonnan korlátozás alá kerülő termékek

Az új szankciók kibővítették a korlátozások alá eső kettős felhasználású és fejlett technológiai termékek körét az energiahordozó anyagok vegyi prekurzoraira. Ennek oka az, hogy bizonyított, hogy ezeket orosz rakéták hajtóanyagaként használják. Következésképpen olyan anyagok, mint a nátrium-klorát, a kálium-klorát, az alumíniumpor, a magnéziumpor és a bórpor is exportkorlátozások hatálya alá esik.