A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 februárjában a hazai export volumene 2,3 százalékkal csökkent, míg az import 6,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoportok hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy a forgalom alakulását szinte teljes egészében a gépek és szállítóeszközök dominanciája határozta meg: az import növekedéséhez a gépek és szállítóeszközök főcsoportja 8,3 százalékponttal járult hozzá, míg az export csökkenését 1,5 százalékponttal mérsékelte. Ezt elsősorban a jelenleg zajló gyártási beruházások – különösen az autó- és akkumulátoripar – nagyszabású gépberuházásai fűtötték. Az export visszaesését döntően a feldolgozott termékek gyenge teljesítménye okozta, amely 3,2 százalékponttal húzta lefelé a kivitelt.
2018-19-től kezdődően az import volumenének növekedési üteme tartósan felülmúlta az exportét. Bár 2024-ben az import markáns visszaesése következtében a két mutató 2011-es bázishoz viszonyított értéke átmenetileg szinte teljesen kiegyenlítődött, ezt követően az olló ismét kinyílt. Az aktuális 2026-os adatok alapján ez a szétválás a jövőben tovább mélyülhet, ami érdemben rontja a külkereskedelmi mérleget.
Az energiahordozók behozatalának kumulált forgalma 2026 első két hónapjában 466 millió euróval, míg kivitele 202 millió euróval mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Bár az energiahordozók nettó importja összességében csökkent, az iráni konfliktus nyomán kialakult energiapiaci árnövekedés és az eddigi alacsony importszint miatt a tárolók feltöltésére várhatóan már megemelkedett árakon kerül sor, ami a közeljövőben rontani fogja a külkereskedelmi mérleget.
