Az idei év első két hónapjának adatai alapján drasztikus különbség mutatkozik az egyenleg alakulásában: a tavaly év eleji 1775 millió eurós kumulált nettó exporttöbblet idén 957 millió euróra (csaknem a felére, 53 százalékára) esett vissza.
A 2025 februárja és 2026 februárja közötti időszakban a forint euróval szembeni 6,1 százalékos erősödésének hatása észlelhető a behozatal árszínvonalának 6,9 százalékos csökkenésében. Ez a hatás az importált infláció mérséklésével és a piaci árverseny élénkülésével hozzájárul a hazai árak alacsonyan tartásához.
Összességében megállapítható, hogy bár az előző év óta erősebb forint kedvezőbb cserearányt és alacsonyabb importált inflációt biztosít, azonban az export jövőbeli erősödéséhez elkerülhetetlen a hazai versenyképesség javulása. Az energiahordozók drágulása és az exportpiaci kereslet erősödésének elmaradása az év további részében a külkereskedelmi egyenleg romlását vetítik előre. Ezen az változtathat, ha a belépő új autóipari és akkumulátor kapacitások érdemben felpörgetnék az exportot, de erre inkább csak 2026 végén lesz reális lehetőség – közölte a GKI.
